Az őszi családi nap még vidámságban telt

Némileg szokatlanul, Körtvélyesi Attila Fidesz–KDNP-s polgármester posztjából derült ki november 8-án, hogy jövő márciusban bezárja nagykőrösi gyárát a Siix Hungary, ezt a cég vezetői személyesen közölték a polgármesterrel.

„A jelenlegi megrendeléseket teljesítik. Azonnal megkezdjük egy akcióterv kidolgozását, hogy a munkavállalók jövőre minél előbb új munkahelyet találjanak. A nagykőrösi dolgozók számíthatnak ránk, együtt ebből a nehéz helyzetből is ki fogunk jönni” – üzente Körtvélyesi Attila. Ígérte azt is, minden lehetőséget megragadnak, hogy új munkahelyteremtő beruházásokat vigyenek a városba, hogy minél több nagykőrösi dolgozó helyben jusson álláshoz.

Érdekesség, hogy a polgármester egy hónappal korábban járt a cégnél, a vállalat családi napján, és akkor még úgy tűnt, minden rendben. Saji Hiroaki értékesítési vezető köszöntötte, „megemlítve, mennyire szereti a magyar gulyást is”. Körtvélyesi hangsúlyozta „a kapcsolatok további erősítésének lehetőségére való nyitottságát”; a szakmai megbeszélést követően a gyárcsarnok épületében tettek egy bejárást, amelyen a polgármester a fejlesztésekről és az aktuális termékpalettáról is hallhatott érdekességeket.

A polgármestert biztosan jó emlékek fűzik a Siixhez. A cég a nagykőrösi képviselő-testület 2016. novemberi ülésén mutatkozott be a közgyűlésnek (jegyzőkönyv itt), és ugyanezen az ülésen – ekkor még mint alpolgármesternek – négyhavi illetménynek megfelelő prémiumot szavaztak meg számára a képviselők (7 igen, 3 nem és 1 tartózkodás mellett), ezzel jutalmazva Körtvélyesinek a „Nagykőrös befektetőbaráttá válása érdekében végzett tevékenységét”. A 444 cikke szerint ez akkor 1,9 millió forintos összeg volt (hasonló indoklással, igaz, nem minden vita nélkül, Czira Szabolcs akkori – szintén kormánypárti – polgármesternek is megszavazták végül a jutalmat, neki ez 2,1 millió forintot jelentett).

A Siix első európai leányvállalata Nyitrán, Szlovákiában létesült (ez a már említett testületi ülés jegyzőkönyvéből is kiderül). A nagykőrösi gyár a tizenegyedik üzemük volt, a harmadik legnagyobb beruházásuk. Létrehozásának ötlete 2014-ben vetődött fel a japán anyacégnél, gondolkodtak új szlovákai üzem építésén, a nyitrai bővítésén, valamint a magyarországin kívül szóba került egy romániai gyár létesítése is. Végül Nagykőrös mellett döntöttek.

A Téglagyári utcában, egy csaknem 50 ezer négyzetméteres telken felépülő, körülbelül 17 ezer négyzetméteres üzemben ipari, autóipari és háztartási gépek elektronikus részegységeit gyártják. Bár a többször említett nagykőrösi közgyűlésen elhangzott, hogy „az épület akár 1000 fő foglalkoztatását is elbírja”, végül az eredetileg kitűzött állomány, mintegy 300 fő dolgozott a gyárban.

Pedig volt bőven segítség

• A 24.hu vette sorra, milyen támogatásokban részesült a Siix Hungary, ugyanis a 6,4 milliárd forintos beruházással felépített gyárat a magyar kormány többször is segítette:
• induláskor 1,3 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kapott a cég;
• 2018-ban kamattámogatás formájában jutottak segítséghez a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól;
• 2020-ban pedig 282 millió forint versenyképességi támogatásban részesültek.

Utóbbit személyesen Szijjártó Péter külügyminiszter jelentette be, aki azt mondta, hogy az adott gazdasági helyzetben (a koronavírus idején) „nem segélyekre, eladósodásra vagy kiszolgáltatottságra van szükség, hanem munkahelyekre”. A japán céget olyan társaságok között említette a miniszter, amelyek beruházásai „566 munkahelyet védenek meg”. Ehhez a kormány összesen 779 millió forinttal támogatott három céget, köztük a Siix Hungary Kft.-t.

A társaság az Opten céginformációs rendszer adatai szerint 333 főt foglalkoztat. Tavaly több mint 5 milliárd forint veszteséget könyveltek el, és 2019-től egyetlen évben sem sikerült pozitívba fordítani az eredményt, a veszteség minden esetben több volt egymilliárd forintnál.

Mint a G7 utánanézett, a cég árbevétele viszonylag gyorsan felpörgött, 2020-ban már meghaladta a 10 milliárd forintot, az előző három üzleti évben pedig 15-20 milliárd forint környékén alakult. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor a vállalat folyamatosan masszív veszteséget termelt. Az elmúlt öt évben adózott soron csaknem 12 milliárd forintos hiányt mutattak ki. A veszteség fedezéséhez folyamatosan tőkeemelésekre volt szükség. Tavaly 17 millió eurót (7 milliárd forintot) fizetett be a japán anyacég tőkerendezés címén, de idén februárban és augusztusban ismét tőkét kellett emelni összesen 20 millió euró értékben.

A G7 szerint a döntés hátterében elsősorban a német piac gyengélkedése állhat. A Siix Hungary Kft. szinte száz százalékban exportra termelt, és bevételének mintegy fele Németországból származott.

A felszámolásról november elején döntött az igazgatótanács a cég európai stratégiájának felülvizsgálatát követően.

Már egy hónapja felmondtak egy műszaknak?

A KecsUP írásban kereste a Siix Hungaryt, hogy megtudjuk, milyen okok vezettek a gyárbezáráshoz, mikor értesültek erről a dolgozók, és igaz-e az a kommentek között olvasható információ, hogy már több mint egy hónapja felmondtak egy műszaknak, azaz a leépítés már korábban elkezdődött. Rákérdeztünk arra is, tudnak-e segíteni munkavállalóiknak az elhelyezkedésben, illetve ha igen, milyen formában.

„Nyilatkozatot sajnos nem áll módomban adni” – válaszolta levelünkre a cég egyik (magyar) vezetője, aki interjú helyett figyelmünkbe ajánlotta az igazgatótanács november 8-ai angol nyelvű tájékoztatóját.

Ebben többek között az áll, hogy 2025 március végére megszüntetik a termelést, a gyártást szlovákiai leányvállalatukhoz helyezik át, amely tovább erősíti stratégiai szerepét Európában, és növeli a termelés hatékonyságát. A nyitrai gyár kapacitásának bővítése a tervek szerint 2025 januárjában fejeződik be, „e stratégia követésével (…) erősíti hosszú távú versenyképességét, és megfelel ügyfelei igényeinek az európai piacon”.

A tájékoztatóban azt is írják, hogy a szükséges eljárásokat a helyi, azaz a magyar jogszabályoknak megfelelően hajtják végre, és amit ezek befejeződnek, a felszámolást is a lehető leggyorsabban lezárják.

A magyar leányvállalat honlapja már nem működik, átirányít a cég karrieroldalára, ahol ironikus módon egy „Nyitott pozíciók” felirat fogadja a látogatókat, de természetesen már nincs meghirdetve egyetlen állás sem. „We care” (törődünk) – kérdés, a leépíteni szánt dolgozók mennyire érzik magukénak a vállalat szlogenjét.

(Forrás, fotó: KecsUP, Hraskó István)