Nem is olyan régen (tényleg csak pár évvel ezelőtt) még „csak” a high-tech cuccok hódítottak a piacon. Például egy cégnél, ha nem a legújabb vállalatirányítási szoftver, szupermenő beléptető rendszer vagy valami nagyon smart technológia állt rendelkezésre, akkor az a vállalkozás labdába se rúghatott a versenytársak között. Miért? Mert mindenből az „okos” volt a menő, a trendi, a nélkülözhetetlen.
Ami viszont most hódít, az már nem csupán okos, hanem intelligens. Az AI, vagyis a mesterséges intelligencia forradalma már javában zajlik. Bár maga a koncepció nem új keletű – az AI fogalma az 1950-es évek óta létezik –, igazán csak az utóbbi években érezhetjük, hogy a mindennapjaink részévé vált. Ma már nem arról beszélünk, hogy az AI valahol egy kutatólaborban készülő technológia, hanem ott van a zsebünkben, a munkahelyünkön és az otthonainkban.
Ha azt nézzük, az AI mint technológiai „gyermek” még mindig nagyon fiatal, hiszen csak néhány éve robbant be a köztudatba. Ennek ellenére olyan hatalmas léptékű fejlődést produkált, hogy néha nem is győzzük követni.
No de hol is tart ez a „gyermek” a fejlődésben?
Először is fontos megjegyezni, hogy az AI különböző szinteken működik, és jelenlegi formájában inkább az úgynevezett „szűk mesterséges intelligenciát” (narrow AI) használjuk. Ez azt jelenti, hogy a mesterséges intelligencia ma még konkrét, jól körülhatárolt feladatokat lát el – például beszédfelismerés, képfeldolgozás, ügyfélszolgálati chatbotok működtetése, vagy akár orvosi diagnosztika. Ezekben azonban már most is meghaladja az emberi képességeket pontosság, sebesség vagy éppen adatmennyiség feldolgozása terén.
A következő lépcsőfok a mesterséges intelligencia fejlődésében az általános mesterséges intelligencia (Artificial General Intelligence, AGI), amely már nem csak egy-egy konkrét feladatot tud megoldani, hanem képes az emberi értelemhez hasonló gondolkodásra és döntéshozatalra. Bár az AGI kifejlesztése még a jövő zenéje, kutatók szerint a jelenlegi technológiai ütemet figyelembe véve ez sem elképzelhetetlen a következő évtizedekben.
Az AI mindennapjainkban
Már ma is számtalan területen találkozhatunk az AI-val, anélkül, hogy észrevennénk, mennyire átszövi az életünket. Az okostelefonok virtuális asszisztensei, mint a Siri vagy a Google Asszisztens, egyszerű utasítások alapján képesek keresni az interneten, időpontokat szervezni, vagy akár vicceket is mesélni. Az e-kereskedelmi platformokon az ajánlórendszerek (pl. „Neked ajánljuk” szekciók) az AI-ra épülnek, amelyek a korábbi vásárlási szokásainkat elemzik, hogy személyre szabott élményt nyújtsanak.
Az egészségügyben az AI már most is forradalmasítja a diagnosztikát. Az olyan algoritmusok, mint amiket röntgen- és MRI-felvételek elemzésére használnak, akár gyorsabban és pontosabban észlelhetnek betegségeket, mint egy emberi szakember. Hasonlóképp az autonóm járművek – például az önvezető autók – fejlesztése is az AI egyik zászlóshajója, amelyek évek múlva akár teljesen megváltoztathatják a közlekedést, és biztonságosabbá tehetik az utakat.
Etikai kérdések: áldás vagy átok?
Az AI fejlődése azonban nemcsak pozitívumokat hoz magával, hanem számos kérdést is felvet. Hogyan szabályozzuk az AI-t? Milyen mértékben hagyatkozhatunk rá a döntéshozatalban, különösen olyan területeken, mint az igazságszolgáltatás vagy a pénzügy? Mi történik a munkahelyekkel, amelyeket a mesterséges intelligencia automatizálhat?
Ezek a kérdések fontosak, hiszen az AI hatása globális, és alapjaiban alakíthatja át az emberi társadalmat. Például az arcfelismerő rendszerek alkalmazása adatvédelmi aggályokat vet fel, míg a deepfake technológia a dezinformáció terjedését segítheti elő. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy a technológiai fejlődés mellett etikailag is felelős döntéseket hozzunk.
Hova tartunk? A jövő AI-ja
A mesterséges intelligencia jövője elképesztő lehetőségeket tartogat. Az AI-t felhasználhatjuk arra, hogy a klímaváltozás elleni küzdelemben adatokat elemezzen, hatékonyabb energiagazdálkodási megoldásokat dolgozzon ki, vagy éppen segítsen a természetes élőhelyek megőrzésében. Az oktatásban pedig személyre szabott tanulási módszereket kínálhat, amelyekkel minden diák a saját ütemében és a saját erősségeire támaszkodva fejlődhet.
De vajon eljutunk valaha az általános mesterséges intelligenciáig (AGI)? És ha igen, milyen világot fog eredményezni egy olyan technológia, amely nemcsak segíti, hanem esetleg túlszárnyalja is az emberi intelligenciát? A válasz ezekre a kérdésekre még várat magára, de az biztos, hogy az AI fejlődése továbbra is az egyik legizgalmasabb és legmeghatározóbb tényező lesz az emberiség jövőjében.
Szabóné Pálhegyi Krisztina