Léteznek hatásos módszerek az öregedés ellen

Mit jelent a függetlenség a médiában? Hogy az újságírók és a szerkesztőségek szabadon, külső befolyástól mentesen dolgoznak. Nem engedik, hogy bármilyen politikai párt, gazdasági érdek, tulajdonosok vagy hirdetők befolyásolják a munkájukat. Ez a függetlenség a hiteles, megbízható és objektív tájékoztatás egyik legfontosabb alapfeltétele.

Iparváros épül – a kecskeméti modell uniós hátterű fellendülése kihívásokkal

Az elmúlt másfél évtizedben Kecskemét fokozatosan az ország egyik meghatározó ipari-üzleti központjává vált, elsősorban a járműipari beruházások koncentrációja révén. Ebben kulcsszerepet játszottak az uniós forrásokból finanszírozott gazdaságfejlesztési programok, valamint a célzott állami infrastruktúra-fejlesztések, amelyek az ipari termelés logisztikai és közlekedési feltételeit javították. A beruházások volumene jelentős, a városszerkezetre és a helyi gazdaság szerkezetére gyakorolt hatásuk pedig hosszú távon is alakítja Kecskemét jövőképét.

Szabad a szavad! címmel tüntetést szervez a KecsUP Hírek szerkesztősége Kecskeméten június 2-án, amelynek célja kiállni a sajtó szabadsága mellett, egyúttal tiltakozni az Orbán-kormány által bevezetni kívánt „átláthatósági törvény” ellen. A hétfő délután 18:00 órakor kezdődő tüntetés mellett egy 24 órás nyitott szerkesztőségi demonstrációt is tartunk a főtéren, amelynek során hétfő déltől-kedd délig többek között élő podcast műsorra, sajtókerekasztal-beszélgetésre, politikusi fórumra, civil kerekasztalra és számos más, témába vágó programra várjuk az érdeklődőket.

Salacz László is aláírta a cenzúra-törvénytervezetet – Szeberényi Gyula Tamás nincs az aláírók között

A hat Bács-Kiskun vármegyei fideszes országgyűlési képviselő közül öten – Salacz László, Lezsák Sándor, Bányai Gábor, Font Sándor és Zsigó Róbert – támogatták azt a törvényjavaslatot, amelyet Halász János múlt héten nyújtott be eredetileg egyedül, A közélet átláthatóságáról címmel, amivel az Orbán-kormány ellehetetlenítené azokat az újságokat és civil szervezeteket, amik szerintük veszélyeztetik az ország szuverenitását. A kecskeméti fideszes képviselő, Szeberényi Gyula Tamás ugyanakkor nem szerepel a kezdeményezés aláírói között.

Új irányba fordulhat az uniós kohéziós politika – eközben további EU-pénzeket veszít el a kormány

Egyre erőteljesebb vita zajlik a kohéziós politika lehetséges reformjairól, mivel az Európai Bizottság jelentős változtatásokat fontolgat. A jelenlegi, régiós és nemzeti szereplőkre épülő rendszer helyett 27 nemzeti terv szerint, tematikus fejezetek mentén osztanák el a támogatásokat. Ez a változás jelentősen csökkentené az Európai Bizottság tárgyalópartnereinek számát, ugyanakkor a tagállamokon belül is erőteljes központosítást eredményezne, a helyi és regionális részvétel rovására. Magyarország eközben már most is súlyos összegektől esett el a jogállamisági viták miatt.

Lecserélheti a Fidesz Salaczot, Szeberényit, Lezsákot – kismagyar kremlinológia

A pártok olyan fokozatra kapcsoltak a kommunikációjukban, mintha nem lenne holnap – vagy legalábbis mintha most vasárnap tartanák az országgyűlési választást. Egy valami azonban hiányzik ehhez: maguk a jelöltek.

Már ebben a hónapban 1,07 milliárd forintot vonna el a kormány Kecskeméttől az iparűzési adó többletére kivetett százszázalékos „plusz adó” révén. Bács-Kiskun vármegye többi településétől összesen 822 millió forintot szednének be, legnagyobb arányban Tiszakécskétől (202 millió forint), de Bajának is 108 millió, Kiskunhalasnak pedig 46 millió forintot kellene befizetnie.

Mindennapi kísérőd: a praktikus és stílusos városi táska

Kecskemét fejlődéséhez nemcsak új utakra és gyárakra van szükség, hanem arra is, hogy az itt élő emberek életkörülményei javuljanak. Ehhez pedig elengedhetetlenek az uniós támogatások, hiszen a humán területek – az oktatás, a szociális ellátás vagy éppen a gyermekvédelem – a gazdasági és infrastrukturális beruházások mögött mindig háttérbe szorulnak –; szóban lehet, hogy nem, de financiálisan mindenképpen. Ez nem speciálisan kecskeméti jelenség, ez így van általában máshol is, amit lehet ugyan normalizálni, de nem vezet eredményre. Ha szemügyre vesszük Kecskemét társadalma előtt álló kihívásokat, akkor a sorban ezeket biztosan megtaláljuk: kettészakadó társadalom, súlyosbodó lakhatási problémák, és az, hogy egyre inkább az határozza meg egy gyermek jövőjét, hogy milyen családi körülmények közé születik.

Tisza Szigetek Kecskeméten – javában szervezkednek, de még óvatosan politizálnak

Kevesebb mint egy éven belül kétszer is több ezres tömeg előtt szólalt fel Magyar Péter Kecskemét főterén – mindkét alkalommal nagy figyelem kísérte a szereplését. A tavaly nyári eseményt követően a Tisza Sziget mozgalom is megvetette a lábát a városban. Bár a helyi csoportok politikai szerepvállalása egyelőre nem túl látványos a szélesebb nyilvánosság előtt, aktívak viszont karitatív kezdeményezésekben és közösségépítésben. Kecskemét politikai ügyeiben eddig csupán egyszer szólaltak fel: a városban működő hét Tisza Sziget nyílt levélben szólította fel Szemereyné Pataki Klaudia polgármestert és Gaál József alpolgármestert, hogy mondjanak le az egyetemi alapítványban betöltött pozícióikról, és vállaljanak politikai felelősséget az NJEA-ügy miatt – vagyis távozzanak a városvezetésből is. Emellett számos közösségi eseményt szerveztek, rendszeresen osztottak szórólapokat, pultoztak Kecskeméten és környékén – legutóbb két héten át a Kossuth téren, ahol a Tisza Párt „Nemzet Hangja” kezdeményezéséhez gyűjtöttek aláírásokat. Sok kecskeméti várja már kíváncsian, hogy végre arcokat is társíthassanak a Tisza Párthoz. Ezzel azonban még várni kell. De mi áll a háttérben, és mire van még szükség ahhoz, hogy a Tisza Párt kézzelfogható legyen Kecskeméten?

A Főnix Tisza Sziget Kecskemét egy nyilvános Facebook-csoportban többek között arról kérdezi a kecskemétieket, hogy fel kell-e oszlatnia magát a helyi képviselő-testületnek, miután „a városvezetés sorozatos botrányokba keveredett”. Ebben az esetben új időközi választást kellene kiírni.