7. SIKERES MAGYARORSZÁG
– Gazdaság: Jogbiztonságot kell teremteni, ahol szigorú törvények védik a magán- és köztulajdont és a verseny tisztaságát. A korrupciót szigorúan büntetni kell, a pályázati és közbeszerzési rendszert pedig meg kell reformálni. A közpénznek meg kell maradnia közpénznek.
Fenntartható gazdasági fejlődést kell kialakítani, kiemelt szerepet szánva a gazdaságfejlesztésben a helyi közösségeknek.
A fejlesztéspolitikánkban elsődleges helyet kell kapniuk a fenntartható megoldásoknak, és támogatni kell a helyi termelés erősödését.
Szolgáltató államot kell kialakítani, ahol az állami beavatkozás a fejlődést és az egyenlő versenyfeltételeket szolgálja, garantálva, hogy a kis- és középvállalkozások ne kerüljenek adózási hátrányba a multikhoz képest.
Az induló vállalkozásokat állami kedvezményekkel, tőke- és technológiatranszferrel kell segíteni, az őket nagyobb mértékben sújtó fix terheket jövedelemarányossá kell változtatni.
A kis- és középvállalkozások számára kiírt uniós pályázati rendszert olyanná kell alakítani, hogy az innovatív ötletek és az üzleti tervek alapján születhessenek meg a támogatási döntések. A hazai tulajdonú kis- és középvállalkozásokat már a pályázatírásban is segíteni kell.
– Bér és munkaügy: A legkisebb adható munkabér vásárlóerejének kiszámítható és érdemi módon emelkednie kell. A minimálbér mértékének meghatározása közös európai szabályozás felé mozduljon el, a vásárlóerő-paritás figyelembevételével.
Változtatni kell a munkavállalói érdekvédelmet fegyvertelenné tevő, a sztrájkokat ellehetetlenítő szabályozáson, különösen a kötelező elégséges szolgáltatások esetében. Több jogot és több lehetőséget kell biztosítani a szakszervezeteknek.
Arra kell törekedni, hogy minden dolgozó ugyanazokkal a munkavállalói alapjogokkal rendelkezzen: egyetlen álláshely sem állhat fenn munkaszerződés és tisztességes fizetés nélkül. A „rabszolgatörvényként” ismert szabályozást haladéktalanul el kell törölni, majd pedig (a szakszervezetekkel történő egyeztetésekre kellő időt szánva) a munkavállalói jogokat is figyelembe vevő új munkajogi kódexet kell megalkotni.
Egyenlő munkáért egyenlő bér jár származásra, nemre, életkorra, világnézetre való tekintet nélkül. Senkit se érhessen hátrányos megkülönböztetés a munkaerőpiacon a származása, neme vagy életkora alapján.
Kiemelt fontosságú az anya- és családbarát szemlélet meghonosítása, minél szélesebb körben, így a munkahelyeken is, különös tekintettel a gyermeket egyedül nevelő anyákra és apákra.
Nagy figyelmet kell fordítani mind a nyugdíjasok, mind a nyugdíj előtt állók munkaerőpiaci védelmére, az 55 év feletti munkavállalók munkaerőpiaci helyzetének javítására.
Az álláskeresési járadéknak elegendőnek kell lennie a mindenkori alapvető megélhetésre.
A távmunka lehetőségeinek bővítését ösztönözni kell azokban munkakörökben, ahol megvalósíthatóak. Bővíteni kell a rugalmas és részmunkaidős foglalkoztatás keretrendszerét.
Olyan, valódi és hasznos közmunkaprogramot kell alkotni, ahol a közmunkások szakmai tudását is figyelembe veszik, és minél hatékonyabban kihasználják a helyi termelés és gazdálkodás erősítésére. A közmunkában történő foglalkoztatásért járó díjazást érdemben emelni kell.
– Információs társadalom, kutatás, fejlesztés és innováció: A világban olyan változások vannak, amelyeknek a hatása nagyobb, mint egykor az ipari forradalomé. Aki nem tart lépést, évszázadokra lemarad. Magyarországnak viszont még arra is van lehetősége, hogy az élenjárók közt legyen, mert az ehhez szükséges „nyersanyag” (az emberi tudás és gondolkodási képesség) bőségesen állhat rendelkezésünkre. Csak az a fontos, hogy ezt a fenntartható értékteremtésre használjuk; olyan termékek, szolgáltatások, szervezetek, folyamatok, együttműködések és akciók létrehozására, amelyek valódi emberi igények kielégítését szolgálják, és pozitív hatással bírnak a természetre, a társadalomra és a jövő generációkra. Ennek a titka pedig az, hogy a piaci, az akadémiai/egyetemi és a közszféra egymással és a természeti környezettel is maximális összhangra törekedjen, a civil társadalom, a média és a kultúra szereplőivel is együttműködve, fel- és elismerve a kölcsönös függőségüket.
– Közpénzügyek: A közös építkezésbe a nagyvállalatokat és a multinacionális cégeket is be kell vonni. Újra kell tárgyalni a multikkal kötött stratégiai megállapodásokat, és ezeket a jövőben a munkabérek folyamatos emeléséhez kell kötni. A munkavállalók jogait többször és súlyosan megsértő cégeket ki kell zárni az állami támogatásokból.
Támogató pénzügyi szektort kell teremteni. Vissza kell állítani a Magyar Nemzeti Bank (MNB) valódi függetlenségét, növelni kell a működésének átláthatóságát, meg kell szüntetni a jelenlegi közpénz-felhasználást.
Csökkenteni kell a banki szolgáltatásokat megdrágító adminisztratív és pénzügyi akadályokat, és az alacsony keresetűek számára be kell vezetni a „tehermentesített bankszámlát”, amelynek nincsenek tranzakciós költségei, nincs számladíja: díjmentesen nyújtja az alapszolgáltatásokat.
Ki kell nyilvánítani a politikai akaratot az euró bevezetésére, majd megfelelő előkészítés után meg kell jelölni a csatlakozás életszerű céldátumát.
Igazságosabb, a fenntarthatóságot és az értékteremtést támogató adórendszert kell kidolgozni, amely nemcsak megfelelő alapot tud nyújtani az egészségügy, az oktatás és a többi közszolgáltatás magas színvonalú biztosítására, hanem szem előtt tartja a szolidaritási, fenntarthatósági és versenyképességi szempontokat is. Az új adórendszerben kiemelt fontosságú szempont legyen a munkavállalókat terhelő adók csökkentése. A nagyvállalatoktól és a leggazdagabbaktól a közteherviselésben való nagyobb hozzájárulást kell kérni.
A személyi jövedelemadó rendszerét igazságosabbá kell tenni, az alacsonyabb jövedelmeket terhelő adót csökkenteni kell.
Vissza kell szorítani a korrupciót, átláthatóvá kell tenni a közbeszerzéseket. Alapjaiban kell megváltoztatni a közbeszerzések rendszerét, erősítve a piaci versenyt, az átláthatóságot és az ellenőrzést. A közbeszerzési jogszabályokat átláthatóbbá és közérthetőbbé kell tenni, a korrupció szankcióit súlyosbítani, a felderítés hatékonyságát növelni kell. Szigorúan korlátozni kell a zárt és a meghívásos közbeszerzési eljárások lehetőségét. A közbeszerzési rendszert digitalizálni kell, ezzel is segítve az átláthatóságot. Ki kell iktatni a közbeszerzésbe beépített „fővállalkozói” kört. Az óriási keretközbeszerzések körét felül kell vizsgálni, és arra kell törekedni, hogy a közbeszerzéseket több kisebb egységre bontva írják ki, ezzel is erősítve a versenyt.
A program ismertetését következő
lapszámunkban folytatjuk.
K.Zs.B.T.
Nyitókép: Huszti István / Index
