Ez nyilván nagy felelősséggel jár, de akármilyen szimpátia is alakult ki Orbán és Jansa között, a szlovén miniszterelnök legfeljebb csak lassítani lesz képes az unió döntéshozatali folyamatát. Annak irányvonalát viszont semmiképpen sem határozhatja meg.

Janez Jansa szlovén miniszterelnök Orbán Viktor Magyarországát tekinti példaképnek, azaz ő is meg kívánja hazájában a kormánykritikus médiumokat zabolázni, valamint célja a hatalmi ágak szétválasztásának megakadályozása.

Emlékezzünk csak, Szlovénia nemrég ünnepelte függetlenségének harmincadik évfordulóját, azaz ekkor lett önálló állam Jugoszlávia széthullása után. Szlovénia gyakorlatilag kimaradt a délszláv háborúból, és nem volt az országban olyan nacionalista hullám, mint például Szerbiában, amely a srebrenicai vérengzéshez vezetett, nyolcezer férfi és gyerekember módszeres kivégzéséhez a szerbek által.

Az is ismert, hogy manapság jelentős támogatási összegek jutnak Magyarországról Szlovéniába, és Budapest komoly tapasztalati segítséget nyújt az Orbán Viktor által feltalált illiberális demokrácia kialakításához Szlovéniában.

A fentiekből is következik, hogy Orbán és Jansa kölcsönösen szimpatizál egymással, és ez a szimpátia az EU keretén belül is működik. Ne legyen kétségünk afelől, hogy Jansa mögött Orbán Viktor áll.

Ez a szövetség azonban nem tudja megakadályozni az EU politikai irányvonalát, annak Orbán Viktor szájaíze szerint nemzetállami „megreformálását”, mert az EU gépezete lassan, de biztosan – mint egy úthenger – halad előre. Másrészt pedig sem Szlovénia, sem Magyarország lélekszáma és gazdasági ereje nem számottevő az EU-ban.

Veszélyes azonban Jansa irányvonala, hiszen határmódosításokat tervez a Balkánon, újabb háborús gócpont kialakulását feltételezve.

Azt gondolom, hogy a békeszerető Európának elég volt egy Balkánháború, és nincs szükség arra, hogy a legkisebb Jugoszláv utódállam, Szlovénia kezdjen bele ilyenbe, amely még ráadásul tagja is az Európai Uniónak.

Azt azért biztosan tudhatjuk, hogy Ljubljana nyilván mindent megtesz azért Jansa vezetésével, hogy Magyarország a jogállamisági kritériumok be nem tartása ellenére gond nélkül kapja majd meg az uniós pénzügyi támogatásokat. Azonban remélhető, hogy Szlovénia ezzel a politikával nem akar reflektorfénybe kerülni, mint ahogyan ezt Portugália sem tette, amikor ő adta az EU soros elnökét.

Az is elgondolkodtató, hogy Szlovénia és Magyarország is az EU legkisebb lélekszámú országai közé tartozik, de ennek ellenére mindkét állam komoly befolyásra törekszik az EU nagyágyúi mellett, mint például Franciaország, Németország és Olaszország.

Az is szembetűnő, hogy mindkét ország korábban úgymond a szocializmust építette, igaz Szlovénia Jugoszlávia tagjaként, melyet annakidején Tito a különutas, a Szovjetunióban csak láncos kutyának nevezett elnöke vezetett. Az is igaz, hogy a II. világháborút követően szovjet katona nem lépett Jugoszlávia földjére.

Magyarország viszont 1945-től szovjet megszállás alatt volt, és kimondhatjuk, hogy a szovjet szuronyok védelmében épült hazánkban a szocializmus, kezdetben Rákosi Mátyás vezetésével kemény-, Kádár János vezetésével pedig puhadiktatúraként.

Úgy tűnik a szocializmussal egyik országban sem tűnt el az egypártrendszer fogalma, melyet lehet manapság centrális politikai erőtérnek nevezni, vagy akár illiberális demokráciának is.

ábrahám

Nyitókép: Orbán Viktor és Janez Janša 2018-ban / SDS