A salátával kiegészített három áruféleség csak a kőrösi homokon termelt gyümölcsök legismertebbjei voltak. Hogy mi-minden termett még a szőlőkben – barack, alma, körte, szilva, szőlő – és a széles határban – dinnye, később paprika, paradicsom – és ezekből mennyi jutott külpiacra, arról a régi újságok közöltek rendszeresen adatokat. Ennek előfeltétele volt a város múltbéli közigazgatásának és gazdaságának praktikus szervezettsége, tudatos felépítése. Erről két jellemző tényezőt mindenképpen ki kell emelni.
Az egyik a termelés-piac tudatosan szorossá tett – alapjában korrektnek tűnő – és ellenőrzött kapcsolatát, a másik a velük kapcsolatos pontos, és olykor naprakész tájékoztatást, ami a városi „exportiroda” feladata volt.
A Nagykőrösi Hírlap 1929. június 9-én idézi az Európában mértékadó „Export-Import und Transport” német gazdasági hetilap egyik írását, mely kimondottan Nagykőrös zöldség-gyümölcs exportjával foglalkozott. A lap megállapítja, hogy a háború alatti, 1914-1919 közötti visszaesést követően folyamatos a növekedés.
Ez annak is betudható, hogy a város „piaci informátort” tart, aki segíti a külföldi kereskedők és a helyi termelők közötti kapcsolat kialakulását, és a folyamatos információ-cserét. E mellett a már említett „exportiroda” munkatársai is a legmesszebbmenőkig a kereskedők rendelkezésére állnak.
Külön ír az uborkáról. „(...) egész Európában hasonló mennyiséget egyedül Znaimban termesztenek. A kőrösinek minőségi különlegessége mellet az is nagy előnye, hogy általában három héttel korábban jelenik meg a piacon.”
Az efféle, gyakori hírek társaságában, évente visszatérő téma a túlkínálat miatti árzuhanás. A „saláta-, illetve az uborka-krach”.
Ugyancsak a Hírlap írja július 7-én, hogy három nappal korábban 1-3 fillérre zuhant az uborka ára. Ezért két nappal később az Exportintézet igazgatója – Dezső Kázmér kérésének eleget téve – leutazott a városba, ahol városi képviselőkkel, és a termelők képviselőivel vitatták meg a problémát.
Szűcs Ambrus városi képviselő az újságnak elmondta, hogy ez az ár megalázó a kőrösi kistermelőknek is, akik kora hajnalban, sokszor 5-6 kilométerről „talyigázzák” a portékájukat a piacra. A 120-150 kiló uborkáért jó, ha kapnak 3-4 pengőt!
A szenvedélyes és hosszas vita során a kereskedőket hibáztatták.
Ugyanebben a számban olvasható tájékoztatás szerint az előző héten napi 50-60 vagon uborka került exportra. A cikk végén megjegyzi a szerző, hogy míg Kőrösről a hét közepén 61, Kecskemétről 8 vagon került kiszállításra.
A Hírlap július 10-i száma közli a város uborkaföldjeinek statisztikai adatait. A Dezső Kázmér utasítására elkészült kimutatás szerint összesen 619 katasztrális holdon, 1938-an termelnek uborkát. Ez nagyjában 3000 családot jelent, ami nem egészen fele a nyilvántartott családoknak! Zömükben kisbirtokosok, feles-bérlők, vagy napszámosok.
Mint írja – „Ezek a számok azt mutatják, hogy az uborkával bevetett terület még mindig nem éri el a háború előttit. Ugyanis 1911 évben a nagykőrösi vasútállomásról 8.572.000 kilogramm, 1912-ben 7.637.000, 1913-ban 9.090.176 kilogramm uborkát szállítottak el.”
Megemlíti, hogy az utóbbi években a salátának való, Nagykőrösön kitenyésztett „mamut-uborkát” is keresik. Így a kereslet megoszlik a hagyományos 4-6 centis, és a salátának való 8-10 centis fajta között.
A július 21-i számban egy elgondolkodató elemzéssel jelentkezett ugyan csak Nagy Lajos. Az első, 1896-os (!) adatokhoz hasonlítja az 1928-as gyümölcsexport adatait. 1896-ban 120.000 mázsa volt az ország zöldségkivitele, melyből a kőrösi uborka 30.000 mázsával szerepelt. Az akkori 15.000 mázsás dinnye kivitelből a város 12.000 mázsát teljesített!
1924-ben 360 holdon termeltek uborkát. A termő gyümölcsfák száma 359.783 darab volt. Alma: 29.337 db; körte: 11.974 db; cseresznye: 76.41 db; meggy: 77.171 db; őszibarack: 11.974 db; kajszibarack: 29.294 db; szilva:176.645 db; dió: 5.232 db; mandula: 273; gesztenye: 102; eperfa:10.147 db.
1928-ban 304.558 mázsa gyümölcs, + 377.685 mázsa zöldségféle került exportra. A városból 94.766 mázsa gyümölcsöt, és 20.965 q zöldárut szállított külföldre. Ez az országos összmennyiség 17 %-a!
Egyébként az alábbi, az 1928 évi statisztika is szerepel a lapban: (a mennyiség q-ban)
Magyarország Nagykőrös %
Saláta 8.713 7.875 90.2
Uborka 57.060 12.513 21.9
Alma 65.200 9.618 14.7
Barack 50.103 7.238 14,4
Dinnye 26.840 2.325 8,7
Körte 3.273 50 1.5
Meggy 16.847 2.071 12.3
Szilva 104.692 51.840 49,5
Szőlő 22.300 653 29,3
Zöldborsó 1.945 577 29,7
Összesen 456.973 94.760 20,7
A szerző hangsúlyozza, hogy az uborka az előző évi rendkívüli rossz termés miatt csupán 1/3 - a volt a szokásosnak.
A Híradó figyelemre méltó adattal szolgált az 1934 szeptemberében megrendezett Bécsi Nemzetközi Vásárról. A kiállított magyar zöldség-gyümölcs kínálatnak 80 %- a kőrösi gazdáktól származott!
Barkóczi József, Gárdos János és vitéz Szathmáry Imre különböző almákkal, Csillag Vilmos, Soós László, Gaál Ambrus szőlővel, Czakó Bálint, Beretvás János, Jalsoviczky Sándor paradicsommal, Balázs Ambrusné, Nemcsik Gyula, Szalay László zöldpaprikával, Bene László, Újváry Antal uborkával, Molnár Kálmán görögdinnyével hódította meg a bécsieket.
Kecskemét Nagykőrös
1935 1936 1935 1936
Alma és körte 4.621 11.128 4.037 8.146
Barack 1.041 93.129 95 12.248
Dinnye 865 2.046 4.809 6.596
Meggy és cseresznye 806 11.811 61 323
Paradicsom 1.750 3.520 9.004 13.148
Saláta - - 1.418 1.340
Szilva 9.668 43.336 7.435 23.101
Szőlő 4.684 12.715 4.235 13.465
Zöldborsó + zöldbab 992 2.283 589 1.596
Zöldpaprika 2.174 2.731 2.298 695
Uborka 4.539 33.160 2.773 5.662
Összesen 31.400 215.859 37.449 86.320
Nagyjában, egészében ez volt a helyzet a két háború közötti időben, kisebb-nagyobb kilengésekkel. Azóta nincsenek adatok!
Nem csak ’45 után, de ma sincs senkinek érdekében, sem a termelés koordinálása, sem a korrekt statisztika elkészítése.
Minden „möggy” megy a „maga útján”!
A mai városvezetés abszolute impotens Kőrös gazdasági – ipar, mezőgazdaság – állapotát illetően! Pedig alpolgármesterből van kettő is, akik a négytagú, hangzatos „polgármesteri kabinetnek” besegítenek…
Máig titok fedi, hogy napról-napra, hétről-hétre mivel töltik drága idejüket?
Tóth Barna
