Október utolsó napjaiban, amikor a köd rátelepszik a tájra, és az esték már korán sötétbe borulnak, egyre több udvarban és ablakban pislákolnak a narancsszínű fények. Halloween idején Magyarországon is megszaporodtak a töklámpások, ám kevesen tudják, hogy ez a szokás nem az óceánon túlról érkezett hozzánk. A faragott töknek bizony magyar gyökerei is vannak – méghozzá mélyen, egészen a paraszti világ idejéig nyúlnak vissza.

A Bihari Ifjúsági Stúdió halloweeni bulit tartott az abonyi Korona Presszóban október 31-én – még a kormány vendéglátóhelyeket érintő maszkviselési szabályok szigorításának bevezetése előtt. Immáron ötödik éve tartó hagyomány ez, amely az egyébként is szerepeket felöltő társulati tagok profiljába vág. Mellettük viszont még számos család, baráti kör tartott halloweeni bulit, még középkorúak és idősebbek is. Mindeközben a közösségi médiában egyre többet hangot adtak annak, hogy miért kell „majmolni egy amerikai ünnepet”.

Halloween ünnepe az ősi kelta hitvilágból alakult ki: a túlvilág szellemei október 31-én visszatérnek az élők világába. Ezek a bolyongó lelkek képesek emberekbe beleköltözni, ezért a kelták mindenféle maskara és álarc mögé rejtőztek, hogy megzavarják őket. Ebből a hagyományból alakultak ki a halloweeni jelmezes karneválok.

Október 30-án délután igencsak meglepődhetett az, aki vásárolni tért be a Nagykőrösi Tescóba.

A gyermekkönyvtár október 30-án és 31-én rendezett a gyermekeknek kézműves foglalkozást, tekintettel arra, hogy a gyerekek hasznosan és minőségi szórakozással töltsék az őszi szünetet. 30-án a „Süni az avarban”- című programra,31-én pedig a „Tökös móka” - nevű foglalkozásra érkeztek a gyerekek, közel hatvanan.

Szinte szabályos szóháború indult a neten a fenti kérdéssel kapcsolatban.