Az alapítók 1957-ben aláírták a Római Szerződést és ezzel létrejött az Európai Gazdasági Közösség, más néven a közös piac. Amikor az alapítók megfogalmazták a működés alapszabályait, törvényeit, nem gondoltak arra, hogy a tagállamok bővítése során majd lesznek olyan államvezetők, akik a lehetőségeket kihasználva a saját magánérdekeik céljaira is felhasználhatják a szervezetet. A nyugateurópai államok és vezetőik 250 éves demokráciában élnek, ezért sok mindent természetesnek vettek és vesznek, például azt, hogy a kormányok és vezetőik nyilvánvalónak tartják, hogy a demokrácia, a jogállamiság, a törvényesség betartása rájuk is vonatkozik, nemcsak az országuk népére.

A lengyel és a magyar kormány lemondott a vétóról, és most már a tények ismeretében ki lehet nyugodtan mondani, hogy Orbán Viktor miniszterelnök blöffölt, és időhúzásra játszott.

Mármint az EU felé, ahol – és ezt még 2004-től, a csatlakozás időpontjától jól tudjuk – az eszmék, az emberek és a tőke, vagyis a vállalkozások szabadon áramolhatnak.

Nemrégiben írtunk egy olyan elemzést a nyomtatott újságunk hasábjain, hogy Brüsszelben olyan megállapodás született, ahol mindenki győztesnek mondhatta magát.

Lassan kimondhatjuk, hogy a kormány ígéreteivel Magyarország padlása már telve van. Emlékezzünk csak Orbán Viktor a járvány kezdetén azt ígérte, hogy minden elvesző munkahely helyett újat teremt, amit a járvány tönkretett. Ezt az ígéretét nem váltotta be, mert növekedett a munkanélküliek száma.

Albert Einstein fizikus – akinek nagy tisztelője vagyok – mondta egyszer: „A világon két dolog végtelen: a világűr és az emberi hülyeség! Bár az elsőben nem vagyok olyan biztos!” – tette hozzá.

Úgy tűnik, hogy a magyar kormány mostanában hibát hibára halmoz, és ennek következményeit kell viselnie. A diplomáciában elengedhetetlen, hogy a protokoll írott és íratlan előírásait ismerjük, és azokat betartsuk.

Azt, hogy milyen mostanában a magyar demokrácia, azt megmutatja, hogy Semjén Zsolt miniszterelnökhelyettes kereszténydemokrata politikus éjjel sunyin, a ház háta mögött terjeszti be törvényjavaslatait, most éppen a választójogi törvény átírásáról. Semjén Zsolt úgy viselkedik, mint az operaház fantomja, csak ő ezt a magyar parlamentben teszi.

Ha nem lenne koronavírus-járvány, az Európai Néppárt politikai gyűlésen már döntött volna a Fidesz kizárásáról, nyilatkozta nemrégiben Manfréd Weber az Európai Kereszténydemokrata Néppárt parlamenti frakcióvezetője.

Nemrégiben Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette, hogy a kelet-európai országoknak, főleg a Visegrádi Négyeknek úgymond a lengyel hajó körül kell gyülekezniük.

Lengyelország egyébként a legnépesebb ország a maga jó negyvenmillió lakosával a kelet-európai térségben.

Szinte egyszerre jött Orbán Viktor miniszterelnök számára a két rossz hír. Egyrészt világossá vált, hogy Joe Biden demokrata elnökjelölt lesz az USA 46. elnöke, másrészt pedig az Európai Bizottság az Európai Parlamenttel karöltve úgy döntött, hogy nem kapnak pénzt az uniós költségvetésből azok az államok, melyek nem felelnek meg az EU-n belül a jogállamiság feltételeinek.

Egy éve arról  tudósított a Délmagyarország, hogy  az egyetem vezetése együttműködési megállapodást kötött az Alkotmánybírósággal egy szoros tudományos együttműködésről. Az aláírást  megörökítő képen, az AB elnökén és  a jogi kar dékánján túl a kancellár és a sokat próbált Trócsányi professzor is ott tündökölt, aki volt alkotmánybíró, nagykövet, és majdnem EU biztos, ma az EP tagja, az előbbi személy pedig megszemélyesíti a jogtiprást - lásd egyetemi autonómia.