A mai digitális világban szinte mindent elérhetünk néhány kattintással, és bár sok információ hozzáférhető, nem minden az, aminek látszik. Az internet és a közösségi média korában különösen fontos, hogy megkülönböztessük a tényeket a dezinformációtól. Miért van az, hogy a magyarok – sokszor saját érdekük ellen – olyan könnyen hajlamosak elhinni az álhíreket és az összeesküvés-elméleteket? A következő sorokban ennek próbálok utánajárni.

Mármint Európa, és Magyarország. Súlyos gondok magasodnak az Európai Unió új vezetése előtt.

A magyar országgyűlés 2020-at a trianoni diktátum századik évfordulóját a nemzeti összefogás évének nyilvánította.

Nem Brüsszel fogja leváltani ezt a mostani kormányt, amely maga alá hajtotta a nyilvánosságot, és pénzügyileg ellehetetlenítette az ellenzéket, s „megfojtotta” a vele szemben álló civileket, s tönkretette az igazságszolgáltatást.

A történet nem most kezdődött Ukrajna és Magyarország között.

Tavaly nyáron beszélgettem Kevin Bakerrel, amikor Magyarországra látogatott.

Ha ma keresnénk Magyarország történelmi barátait, gyorsan végére jutnánk a listának.

Már az is önmagában ellentmondás, hogy Magyarország már nem köztársaság, hanem csak úgy egyszerűen Magyarország.

Várható volt, hogy Németország előbb-utóbb megelégeli Magyarországnak és Lengyelországnak a jogállamisággal szemben hozott kormányintézkedéseit.

A HVG június 29-i számában jelent meg Dobszay János vezetőszerkesztő tollából az Abszurdisztán című felvezető cikk.

A rendszerváltás több mint negyedszázada óta egyik kormány sem vette a bátorságot arra, hogy a volt pártállam ügynökmúltját leleplezze és rendbe tegye.