Van, akit a lakhatás egyre magasabb költsége nyom agyon, mást a szűkös megélhetés miatti állandó szorongás gyötör – és sokaknak egyszerre jut ki mindkettőből. A 2024-es Világboldogság Jelentés sem fest derűsebb képet: a mai fiatal generáció tagjai kevésbé boldogabbak, mint elődeik. Mentális és egészségügyi nehézségekkel küzdenek, gazdasági bizonytalanságban élnek, miközben társadalmi elvárásoknak próbálnak megfelelni. Sokan szívesen leválnának szüleikről, ám a megfelelő lakhatás hiányában ezt egyre nehezebben tudják megtenni. Az európai fiatalok átlagosan 26 évesen hagyják el a szülői otthont – ez azonban jelentősen eltér az egyes uniós országok között. Míg Finnországban már 21,5 évesen elköltöznek otthonról, Horvátországban ez az átlagéletkor 32 év, Magyarországon pedig 27. Ha mindez nem volna elég, a munkaerőpiaci bizonytalanság – még a diplomások körében is – tovább súlyosbítja ezeket az aggodalmakat. Amit csak tetéz a klímaváltozással kapcsolatos növekvő szorongás, és a Covid–19-járvány utóhatásai, melyek máig ható nyomot hagytak a közérzeten és a társas kapcsolatokon.

A kannabiszt jótékony célokra is használhatjuk

Léteznek hatásos módszerek az öregedés ellen

Mit jelent a függetlenség a médiában? Hogy az újságírók és a szerkesztőségek szabadon, külső befolyástól mentesen dolgoznak. Nem engedik, hogy bármilyen politikai párt, gazdasági érdek, tulajdonosok vagy hirdetők befolyásolják a munkájukat. Ez a függetlenség a hiteles, megbízható és objektív tájékoztatás egyik legfontosabb alapfeltétele.

Iparváros épül – a kecskeméti modell uniós hátterű fellendülése kihívásokkal

Az elmúlt másfél évtizedben Kecskemét fokozatosan az ország egyik meghatározó ipari-üzleti központjává vált, elsősorban a járműipari beruházások koncentrációja révén. Ebben kulcsszerepet játszottak az uniós forrásokból finanszírozott gazdaságfejlesztési programok, valamint a célzott állami infrastruktúra-fejlesztések, amelyek az ipari termelés logisztikai és közlekedési feltételeit javították. A beruházások volumene jelentős, a városszerkezetre és a helyi gazdaság szerkezetére gyakorolt hatásuk pedig hosszú távon is alakítja Kecskemét jövőképét.

Szabad a szavad! címmel tüntetést szervez a KecsUP Hírek szerkesztősége Kecskeméten június 2-án, amelynek célja kiállni a sajtó szabadsága mellett, egyúttal tiltakozni az Orbán-kormány által bevezetni kívánt „átláthatósági törvény” ellen. A hétfő délután 18:00 órakor kezdődő tüntetés mellett egy 24 órás nyitott szerkesztőségi demonstrációt is tartunk a főtéren, amelynek során hétfő déltől-kedd délig többek között élő podcast műsorra, sajtókerekasztal-beszélgetésre, politikusi fórumra, civil kerekasztalra és számos más, témába vágó programra várjuk az érdeklődőket.

Salacz László is aláírta a cenzúra-törvénytervezetet – Szeberényi Gyula Tamás nincs az aláírók között

A hat Bács-Kiskun vármegyei fideszes országgyűlési képviselő közül öten – Salacz László, Lezsák Sándor, Bányai Gábor, Font Sándor és Zsigó Róbert – támogatták azt a törvényjavaslatot, amelyet Halász János múlt héten nyújtott be eredetileg egyedül, A közélet átláthatóságáról címmel, amivel az Orbán-kormány ellehetetlenítené azokat az újságokat és civil szervezeteket, amik szerintük veszélyeztetik az ország szuverenitását. A kecskeméti fideszes képviselő, Szeberényi Gyula Tamás ugyanakkor nem szerepel a kezdeményezés aláírói között.

Új irányba fordulhat az uniós kohéziós politika – eközben további EU-pénzeket veszít el a kormány

Egyre erőteljesebb vita zajlik a kohéziós politika lehetséges reformjairól, mivel az Európai Bizottság jelentős változtatásokat fontolgat. A jelenlegi, régiós és nemzeti szereplőkre épülő rendszer helyett 27 nemzeti terv szerint, tematikus fejezetek mentén osztanák el a támogatásokat. Ez a változás jelentősen csökkentené az Európai Bizottság tárgyalópartnereinek számát, ugyanakkor a tagállamokon belül is erőteljes központosítást eredményezne, a helyi és regionális részvétel rovására. Magyarország eközben már most is súlyos összegektől esett el a jogállamisági viták miatt.

Lecserélheti a Fidesz Salaczot, Szeberényit, Lezsákot – kismagyar kremlinológia

A pártok olyan fokozatra kapcsoltak a kommunikációjukban, mintha nem lenne holnap – vagy legalábbis mintha most vasárnap tartanák az országgyűlési választást. Egy valami azonban hiányzik ehhez: maguk a jelöltek.

Már ebben a hónapban 1,07 milliárd forintot vonna el a kormány Kecskeméttől az iparűzési adó többletére kivetett százszázalékos „plusz adó” révén. Bács-Kiskun vármegye többi településétől összesen 822 millió forintot szednének be, legnagyobb arányban Tiszakécskétől (202 millió forint), de Bajának is 108 millió, Kiskunhalasnak pedig 46 millió forintot kellene befizetnie.

Mindennapi kísérőd: a praktikus és stílusos városi táska

Kecskemét fejlődéséhez nemcsak új utakra és gyárakra van szükség, hanem arra is, hogy az itt élő emberek életkörülményei javuljanak. Ehhez pedig elengedhetetlenek az uniós támogatások, hiszen a humán területek – az oktatás, a szociális ellátás vagy éppen a gyermekvédelem – a gazdasági és infrastrukturális beruházások mögött mindig háttérbe szorulnak –; szóban lehet, hogy nem, de financiálisan mindenképpen. Ez nem speciálisan kecskeméti jelenség, ez így van általában máshol is, amit lehet ugyan normalizálni, de nem vezet eredményre. Ha szemügyre vesszük Kecskemét társadalma előtt álló kihívásokat, akkor a sorban ezeket biztosan megtaláljuk: kettészakadó társadalom, súlyosbodó lakhatási problémák, és az, hogy egyre inkább az határozza meg egy gyermek jövőjét, hogy milyen családi körülmények közé születik.