A testszag elfedésére szolgáló készítmények története Magyarországon jóval később indult, mint a nyugati országokban. Míg az Egyesült Államokban már a 20. század elején piacra dobták az első izzadásgátló szereket, hazánkban csak az 1960-as évektől kezdtek megjelenni a dezodorok – többnyire a KGST-országokból importált változatok. Az NDK-s DUR vagy a csehszlovák Rosana akkoriban valódi újdonságnak számított, és főként illatukkal, nem pedig izzadásgátló hatásukkal csábították a vásárlókat.

A hetvenes-nyolcvanas években a hazai gyártás is beindult: először nyugati minták alapján gyártott dezodorok kerültek a boltokba, mint a BAC vagy a 8×4. A reklámokban a frissesség, fiatalság, sőt a férfiasság (gondoljunk csak a Derby termékcsaládra) vált a központi üzenetté, de a termékek környezeti hatásairól akkoriban szinte senki sem beszélt. Pedig a hajtógázas spray-k a '80-as évekre már világszerte aggályokat vetettek fel: ezek a dezodorok gyakran CFC-t (klór-fluor-karbon) tartalmaztak, amely az ózonréteg károsodásához járult hozzá. Bár Magyarország a montreali jegyzőkönyv révén (mely 1987-ben tiltotta be a CFC-k használatát) fokozatosan kivezette ezeket az anyagokat, a dezodorok – különösen az aeroszolos változatok – máig tartalmaznak olyan hajtógázokat (például propánt, butánt, izobutánt), amelyek üvegházhatású gázokként járulnak hozzá a globális felmelegedéshez.

A 2000-es évekre a dezodorhasználat teljesen beépült a napi rutinba, a nemzetközi márkák – mint a Dove, Rexona vagy Nivea – pedig uralni kezdték a hazai piacot. A környezettudatos gondolkodás azonban ekkor még gyerekcipőben járt. Csak az utóbbi évtizedben kezdett hangsúlyossá válni, hogy a dezodoros palackok zöme nem újratölthető, az alumínium dobozok gyártása pedig rendkívül energiaigényes. Emellett a termékekben található vegyületek (például bizonyos tartósítószerek vagy mesterséges illatanyagok) a szennyvízbe jutva szintén terhelhetik a vízi ökoszisztémákat.

Az utóbbi évek pozitív fordulatot hoztak: egyre több márka kínál alumíniumsó-mentes, természetes alapanyagú dezodorokat, emellett megjelentek a műanyag csomagolás nélküli, szilárd vagy krém állagú alternatívák is. 2023-ban egy magyar startup, a Respray fejlesztése révén bemutatták a világ első fújós dezodor utántöltő automatáját, amely jelenleg Budapesten, egy Rossmann üzletben működik tesztüzemben. Ez a rendszer lehetővé teszi, hogy a vásárlók újratöltsék aeroszolos palackjaikat, így csökkentve a keletkező hulladék mennyiségét és az új csomagolások gyártásához szükséges energiafelhasználást.

A hazai piac ma már lépésről lépésre követi a globális trendeket: egyre több tudatos vásárló keresi az etikus, környezetbarát és hatékony alternatívákat. Bár a dezodorhasználat önmagában nem tűnik nagy ökológiai lábnyomnak, mégis érdemes belegondolni, hogy ha évente több tízmillió ilyen terméket használunk el, már nem is olyan elhanyagolható a hatása – sem ránk, sem a bolygóra.

Szabóné Pálhegyi Krisztina