Itthon már maga Orbán Viktor azt nyilatkozta, hogy Ukrajna a senki földje. Ez egyfajta biztatás az amúgyis agresszív Oroszországnak, hogy elfoglalja Ukrajnát.
Ukrajna jelenleg Magyarországgal határos, és ha eljátszunk azzal a gondolati kísérlettel, hogy Oroszország valóban elfoglalja Ukrajnát, akkor mi, magyarok, határosak leszünk Oroszországgal, mint ahogyan voltunk a néhai Szovjetunióval. Nem kellene az orosz medvét harcra bíztatni, mert ha egyszer mozgásba lendül, nem lehet tudni, hogy hol áll meg.
A II. világháború után voltak már itt oroszok, és tudjuk, hogy mit jelent az, mi, magyarok.
Oroszország mostanság prédaként tekinti Ukrajnát arra hivatkozva, hogy Ukrajna politikailag közel áll a NATO-hoz. AZ MTI nemrég hozta le azt a tudósítást, miszerint érvényesülnek a magyar szempontok a NATO ukrajnai támogatási programja kapcsán.
Egyelőre Ukrajna ütköző állam Magyarország és Oroszország között. A Magyar Külügyminisztérium diadalként tálalta azt, hogy meghosszabbították a NATO 2016 óta működtetett ukrajnai gyakorlati támogatási programját „melynek keretében így csakis nem halált okozó eszközök átadására kerülhet sor, persze kizárólag önkéntes alapon”, ugyanakkor továbbra is érvényben van a NATO-nak az a döntése, miszerint mindent meg kell tenni a konfrontáció elkerülése érdekében Oroszországgal.
Azt tudjuk, hogy Ukrajna várományos a NATO tagságra, ami azt jelentené, hogy a NATO, mint katonai védelmi szervezet határos lenne Oroszországgal. A NATO tudvalevőleg már eddig is mindent megtett azért, hogy elkerülhető legyen a fegyveres konfrontáció Oroszországgal. Ha ez nem így lett volna, akkor már politikai megfigyelők szerint, régen kitört volna a III. világháború.
Azt sajnos már nem lehet eldönteni, hogy a magyar kormányzat miért oroszpárti, és miért tartja a magyar lakosságot e téren félrevezetve.
Talán csak nem az energiaellátás miatt? Az energiaellátási függőség Oroszországgal eleve politikai függőséget is jelent.
A magyar kormányzat bár hivatalosan tagadja, de kimondhatjuk, hogy valójában oroszbarát.
Azt nem lehet tudni, hogy hivatalosan ezt miért tagadja a magyar kormányzat, és milyen képzelt világban él, és miért tartja tudatosan egyfajta hazugságban a magyar lakosságot. Ilyen intézményes hazugságban, melyet a magyar kormányzat mindig is tagad, kár tartani a magyar lakosságot.
Szögezzük le, a mai világunkban a keleti energiafüggőség politikai függőséget is jelent. Emiatt a magyar kormányzatnak kutya kötelessége lenne megszüntetni ezt az energiafüggőséget, mint ahogyan ezt más országok is már megtették, hogy véget vessenek a politikai függőségnek. A magyar kormányzat szempontjából ez a tétlenség, nevezzük inkább tunyaságnak, eleve fenntart egy politikai függőséget is. Ezt kényelmi, vagy megszokási okokból a magyar kormányzat változatlanul fenntartja, kiszolgáltatva ezzel az országot az orosz politikai függőségnek.
Nem jól van ez így, ezt a kényelmi helyzetet minél előbb meg kellene szüntetni, hogy a szükséges energiát az ország számára máshonnan kellene beszerezni, felszámolva az energiaellátás miatti kialakuló politikai feszültséget.
Ez később keményen megbosszulhatja magát, mert Oroszország nem mondott le a közép-kelet-európai országok befolyásolásáról, így Magyarországról sem.
Ez később komoly, szinte megoldhatatlan politikai problémákhoz vezethet.
ábrahám