Mi az hogy!? Ahogy így barangolok az internet világában, és leginkább a Facebookon élő társadalmat elnézve, egy-egy cikknél a kommenteket olvasva, rá kellett döbbenem, hogy nagyon fogékony a magyar társadalom az álhírekre. Egy-egy cikk vagy bejegyzés alatt néha vérre menő komment háborúk folynak, mert ki-ki a maga igazát és/vagy elméletét fújja.
Egy friss, közép-európai összehasonlító kutatás rávilágított arra, hogy a magyar társadalom különösen fogékony az álhírekre és az összeesküvés-elméletekre. A felmérés Magyarország, Csehország, Szlovákia és Bulgária lakosságának dezinformációval szembeni érzékenységét vizsgálta, és megállapította, hogy míg a cseh és szlovák társadalmak ellenállóbbak, addig a magyarok kiemelkedően hajlamosak az álhírek befogadására.
A kutatás szerint a magyar válaszadók 72%-a teljes mértékben egyetértett azzal az állítással, hogy titkos szervezetek jelentős befolyást gyakorolnak a politikai döntéshozatalra. Ezen túlmenően 57%-uk úgy véli, hogy egy nagyszabású terv keretében az európai őshonos lakosságot bevándorlókkal kívánják lecserélni. A muszlimokkal kapcsolatosan is erős előítéletek mutatkoztak: a magyarok 60%-a gondolja úgy, hogy a muszlimok lopakodva próbálják ránk erőltetni kultúrájukat.
A Covid-19 járvány tovább erősítette a tudományos eredményekkel szembeni szkepticizmust. Magyarországon és Bulgáriában a válaszadók 67%-a egyetértett azzal az állítással, hogy a gyógyszercégek titkolják előlünk a betegségek ellenszerét, míg Csehországban és Szlovákiában ez az arány alacsonyabb volt (39% és 38%).
Az Ukrajnával kapcsolatos attitűdök is aggasztóak: a magyar válaszadók 62%-a egyetértett azzal az állítással, hogy Ukrajna korábban népirtást követett el az orosz kisebbség ellen. Ez az arány Bulgáriában 44%, míg Csehországban és Szlovákiában a többség nem értett egyet ezzel az állítással.
A tényrelativizmus, vagyis a tények és az objektív valóság megkérdőjelezése, szintén elterjedt a régióban. Magyarországon különösen magas a médiával szembeni bizalmatlanság, ami hozzájárul ahhoz, hogy az emberek inkább véleményként kezelik a sajtóban közölt információkat. Ez a kétely és pesszimizmus kedvez a dezinformáció és az összeesküvés-elméletek terjedésének.
A kutatás arra is rámutatott, hogy a magyarok jelentős része tart külső hatalmak választási beavatkozásától. A válaszadók 53%-a az Egyesült Államokat, 52%-a Oroszországot, míg 47%-a Kínát tartotta valószínű beavatkozónak a 2024-es európai parlamenti választásokba.
Összességében a kutatás eredményei azt mutatják, hogy a magyar társadalom különösen sérülékeny a dezinformációval szemben, ami komoly kihívást jelent a közvélemény tájékoztatása és a demokratikus folyamatok szempontjából.
Szabóné Pálhegyi Krisztina