Az Emberi Erőforrások Minisztérium közleménye szerint a törvényjavaslat parlamenti vitája során abban minden párt egyetértett, hogy nincs helye az iskolában semmiféle erőszaknak, sem a diákok között, sem a pedagógusok és a diákok között nem tűrhető ennek semmilyen formája.
Az iskolaőrség külön rendészeti szervként, a rendőrség irányítása alatt jön létre, feladata azon intézmények belső rendjének fenntartása lesz, amelyekben erre leginkább szükség van. Az állami intézményfenntartók felmérése és az intézményvezetők kérése alapján az ősszel 491 állami fenntartású intézmény feladatellátási helyén indul el az iskolaőrség működése, ezek közül 288 köznevelési és 203 szakképzési intézmény.
Az intézményi kör a későbbiekben változhat, előfordulhat, hogy egy intézményben egy idő után okafogyottá válik az iskolaőr jelenléte, míg más iskola – amennyiben ezt kéri – bekerülhet az iskolaőrség által érintett intézményi körbe.
A minisztérium listáját átböngészve az látható, hogy a térségünkben egy intézményben lehetnek olyan problémák, amelyek miatt iskolaőrre van szükség, ez pedig a Deák Gábor által igazgatott Nagykőrösi Kossuth Lajos Általános Iskola. Dél-Pest megyét tekintve a Kossuth iskola kirívó példa, ugyanis sem Abonyban, sem a kisebb településeken nem lesz őr az alapfokú oktatási intézményekben, Cegléden is csak a Bem és az Ungváry szakközépiskolákban.
Úgy gondolom, hogy Deák Gábor ezzel a lépésével leértékelte az általa vezetett iskolát, leértékelte az egyébként kiváló pedagógusait, de leértékelte az oda járó gyermekeket is.
Jó lenne statisztikát látni arra vonatkozóan, hogy hány olyan cselekmény történt az iskolában, amelyet nem tudtak kezelni a pedagógusok, melyhez rendőr kellett volna…
Jó lenne látni ezeknek az eseteknek a kivizsgálásáról szóló jegyzőkönyveit…
Jó lenne látni, hogy az esetek elemzése után milyen lépéseket tett, változtatásokat alkalmazott az iskola vezetése (családsegítő, pszichológus, mentálhigiénés szakember bevonása, stb.)…
Ezeknek hiányában ugyanis úgy tűnik, hogy Deák Gábor vagy nem képes felmérni az iskolája értékeit, lehetőségeit, kollégái hozzáértését, vagy a hatalomhoz való hűség bizonyítékaként kérte az iskolaőröket. Elképzelhető, hogy van harmadik lehetőség is, melyet mi nem ismerünk. De jó lenne, ha arról a bizonyos harmadik szempontról Deák Gábor tájékoztatná a lakosságot, ugyanis nagycsoportos korú gyermek édesanyjaként sok szülővel beszélgetek, és többen egyértelműen kijelentették, hogy ezek után a Kossuthba nem íratják be a gyermeküket! Kár lenne a Kossuth iskoláért…
K.Zs.B.T.