Mint előző lapszámunkban megírtuk, Nagykőrös megyeváltásának ügyét a Magyar Parlament tárgysorozatba vette. Ezzel kapcsolatban kerestem meg az érintett szakminisztériumokat, illetve az Országgyűlés sajtófőnökét.  A mintegy 10 napos levelemre csak egy választ kaptam, mégpedig a Miniszterelnökség sajtósának szóbeli, rövid és tömör, gyakorlatilag egyszavas válaszát. Azt mondta, az egyébként nagyon kedves, és jóindulatú sajtós kolléga, hogy nincsenek jó hírei számomra, mert, idézem: „ A Magyar Parlament NEM tárgyalja Nagykőrös városának Bács- Kiskun megyébe történő átcsatlakozását. „ Kérdésem annyi volt, hogy MIKOR tárgyalja, a válasz azonban azt sejteti, hogy SOHA. Annak ellenére, hogy az akkori szakpolitikus, Navrasics Tibor által jegyzett előterjesztés nem volt éppen elutasító jellegű. A téma több, mint érdekes, és valószínű, hogy nem egészen jogszerű. Bár nem vagyok jogász, de vélhetően ez a fajta „ NEM tárgyalom és kész „ nem felel meg a magyar jogrendnek.   Ebben a pillanatban pedig úgy áll Nagykőrös és a többi Pest megyei elmaradott kistérség, illetve város szénája, hogy nem igazán lesznek pályázatos források, sem az önkormányzatok, sem a vállalkozások számára. Ha lesznek, jóval alacsonyabb támogatási intenzitással, mint Bács megyében. A pályázati rendszer még Szabolcsban is kedvezőbb, de mindenhol az országban. Ha ez így marad, akkor a kormányzat magára hagyta az egyébként is a periférián sínylődő Pest megyei településeket. Az ígéret nem erről szólt! Egyrészt arról, hogy a megyei fejlesztési koncepcióban elmaradottnak titulált térségekbe a kormány külön pénzeszközöket csoportosít. Ennek se híre, se hamva. Másrészt azt szorgalmazták, hogy inkább a megyeváltások helyett szakadjon, váljon le Budapestről, az egyébként is nagyon kényelmetlen helyzetben lévő, szó szerint lyukas megye, mármint Pest megye. Ez a törekvés, szintén megmaradt a verbális kommunikáció, azaz a szavak szintjén. Semmi tevőleges, érdemleges nem történt ebben az ügyben sem.   A helyzet egyre setétebbé, borúsabbá kezd válni. Míg más fejlesztési régiók dúskálnak, képesek infrastruktúrát fejleszteni, vállalkozásokat bővíteni, így munkahelyeket teremteni, addig a szerencsétlenül járt megyei települések, köztük Nagykőrös, tátog, mint hal a szákban. Meglehetősen faramuci helyzetnek tűnhet, de pontosan ez az a tény, mely eggyé kovácsolhatja a nagykőrösi Fideszt, az összes ellenzéki pártot, és ráadásul a civileket is, úgy mint, a Jobb Nagykőrösért Egyesületet, melynek innen kezdve elemi érdeke, ha konzervgyárat építene idehaza, hogy a város végre megyét váltson. Ez a közös nevező. Amiért érdemes innen kezdve keményen harcolni. Ha nem, akkor az elkövetkező 4- 5 év gyászos lehet. A beruházások elmaradnak, az infrastruktúráját leéli a város, sokan elhagyják majd a munkaképes fiatalok közül Nagykőröst. Akár végleg is. A helyzet nem vicces!   De nézzük csak, miért retteg a hatalom egy esetleges nagykőrösi megyeváltástól? Amennyiben mégis sikerül, ezzel precedens helyzet áll elő, és a többi Pest megyei település felbuzdulva a másik sikerén, sorra adhatja be a kérelmet, írhat ki népszavazást megyeváltás ügyben. A megye ezzel akár meg is szűnhetne…. Igen érintett még egyébként Abony, mely 1000 szállal kötődik Szolnokhoz, tán többel is, mint Ceglédhez. Eddig akkora település, mint Nagykőrös a rendszerváltozás óta nem váltott megyét egyébként. Az mindenképpen érthetetlen, hogy legalább miért nem tűzi napirendre az Országgyűlés a kérdést, és miért nem mondják azt ki egyértelműen, hogy NEM. Talán nem tudnák észérvekkel megindokolni döntésüket? Pedig előbb, vagy utóbb el kell jönnie az igazság pillanatának. Vagy fel kell vállalnia a szakadni kívánó települések megyeelhagyását a kormányzatnak, vagy beváltani az ígéreteket, és hazai forrásból megfelelő mennyiségű pályázati, fejlesztési pénzt küldeni az elmaradottabb kistérségekbe. Ha ez nem történik meg, jöhet a négy, vagy ötéves mélyrepülés, és leépülés.   A tavalyi megyeváltási kampány elhibázott retorikájú, rossz kommunikációjú és túlzó volt, talán ez is vezetett oda, hogy nem jelentek meg a szavazáson kellő számban a lakosok. Ha ott összefogás lett volna, esély lett volna arra, hogy megmozduljon egy egész város.   Emlékeztetőül, a történet így ért véget tavaly április elején, ezek után adta be mégis Nagykőrös a megyeváltási kérelmet a Magyar Parlamentnek_   MTI- Érvénytelen, s így eredménytelen lett a Nagykőrösön vasárnap tartott, az esetleges megyeváltást is firtató "négy kérdéses" népszavazás, mivel a választópolgároknak csupán 32,76 százaléka járult az urnákhoz a minimálisan szükséges 50 százalék plusz egy fő helyett – tájékoztatta a referendum előzetes végeredményéről a város jegyzője az MTI-t. A négy különböző színű szavazólapon az alábbi négy kérdés szerepelt_ Egyetért-e Ön azzal, hogy Nagykőrös városa Bács-Kiskun megyéhez csatlakozzon? Egyetért-e Ön azzal, hogy több új munkahely létesüljön Nagykőrösön? Egyetért-e Ön azzal, hogy a munkahelyteremtés érdekében Nagykőrös városa segítse a helyi konzervgyár termelésének újraindítását? Egyetért-e Ön azzal, hogy Nagykőrös város önkormányzata saját segélykeretét munkahelyteremtésre fordítsa?   Nyíkos Sára jegyző közlése szerint a referendumra 20 szavazókörben a több mint 24 ezer lakosú település 19 ezer 567 választópolgárát várták, de az első összesítés alapján "csak" 6410-en voksoltak, ami 32,76 százalékos részvételnek felel meg. Mivel az érvényességi küszöb 50 százalék plusz egy fő, a népszavazás érvénytelen, s így eredménytelen lett.   Az egyes kérdésekre adott válaszok tekintetében mind a négy témában elsöprő volt az igenek száma – tette hozzá a jegyző. Mint mondta, az első kérdésre – amely a Pest megyétől való elválást, illetve a Bács-Kiskunhoz való csatlakozást firtatta – a referendumon megjelentek 88 százaléka válaszolt igennel.   A "legmarkánsabb" – a megyeváltásra vonatkozó – kérdés, illetve a Bács-Kiskunhoz való csatlakozás kapcsán Czira Szabolcs (Fidesz) polgármester korábban azt közölte az MTI-vel, hogy bár a helyieket foglalkoztató másik három üggyel "összevont" referendumot a képviselő-testület nyolc fideszes tagja kezdeményezte, sokak régi óhaja teljesülne, ha a település (egyben járási székhely) megyét váltana. Ennek fő oka, hogy a Budapesttel közös közép-magyarországi régióhoz való besorolásuk miatt a szükségesnél lényegesen kevesebb uniós forráshoz jutnak hozzá. A munkahelyteremtés, illetve a pályázati esélyek szempontjából is jobban járna Nagykőrös – hangsúlyozta a polgármester. Szerinte a dél-alföldi régióba, például a Nagykőröstől csupán 15 kilométerre fekvő Kecskemétre sokkal szívesebben viszik a pénzüket a nyugati befektetők, mint a közép-magyarországi régió fővárostól távolabb eső területeire. LV