HH: Csatornaügy csak „nagykőrösi kuriózum” vagy más településeken is hasonló a helyzet? V.J: Több településről jelezték már ezt a problémát, és természetesen mi ki is fogjuk vizsgálni, hogy hány helyen történt meg az, hogy az emberek engedélye nélkül másra költötték el a pénzt. Azt látom, hogy ezt a pénzt csakis politikai nyomásgyakorlással, a kormány folyamatos számonkérésével lehet visszaszerezni.

HH: Mi lehet az oka, hogy a törvény, illetve Lázár János miniszter kijelentése ellenére sem fizetnek Nagykőrösön? Ráadásul Lázár miniszter úr Czira Szabolcsnál tett „baráti látogatásán” állítólag azt mondta, hogy itt minden rendben van… V.J: Én azt gondolom, hogy a kormány egyszerűen nem foglalkozik az itt élő emberek érdekével! Amit én különösen fájlalok, az az, hogy Ábrahám Tibor Úr meghívta Földi László képviselő urat, meghívta az MSZP-t is erre a mai összejövetelre, de csak én vagyok itt… Földi László úrnak is itt kellene lennie! Én úgy látom, hogy Nagykőrös nagyon hosszú évek óta semmit nem profitált abból, hogy Fideszes parlamenti képviselője és Fideszes polgármestere van. Ez a város nem tudott fejlődni, ennek a városnak a Fideszes képviselői láthatóan nem képviselik az itt élők érdekeit. Földi László úrnak ma is el kellett volna ide jönnie, annál is inkább, mert én már többször is kértem őt, hogy fogjunk össze ebben a csatornaügyben, hisz nekem nem szégyen odaállni egy Fideszes országgyűlési képviselő mellé sem, ha ezzel az emberek ügyét képviselem. Ma itt voltak azok a károsult emberek, akiknek felhasználta az önkormányzat a pénzét, sokkal hatékonyabb lenne ezeknek az embereknek a képviselete, ha nem csak én lennék itt, hanem itt lenne Földi László is! Meg szeretném jegyezni azt is, hogy nekem semmi szégyellni valóm sincs abban, hogy helyben támadtat Czira Szabolcs az általa működtetett sajtóban, és megpróbál azzal kellemetlen helyzetbe hozni, hogy én képes vagyok összefogni baloldali emberekkel. Én a nagykőrösiekkel vagyok képes összefogni, nem érdekel, hogy ki milyen pártállású, az emberek érdekében a nép pártján kell állni, és őket képviselni. A valódi képviselet nem az, hogy valakit megválasztanak képviselővé, hanem az, hogy azonosul az emberek érdekével és szándékával, és ezt képviseli aztán felsőbb fórumokon.

HH: Képviselő Úr azt mondja, hogy nem fejlődött a város, de én lelki szemeimmel már látom a következő Önkormányzati Hírekben, hogy cáfolatként sorolni fogják a térfelújításokat. Mit tart Ön valódi fejlődésnek egy város életében? V.J: Városfejlődésnek azt tudom nevezni, ha munkahelyeket teremt a város, a munkahelyteremtés révén magasabbak lesznek a fizetések, és meg tudja a város őrizni a fiataljait. Én azt látom, hogy Nagykőrösről nagyon sokan elmennek máshová dolgozni, illetve sok kőrösi fiatal elköltözött Nyugat-Európába. Hogy mit látnék fontosnak? Mondok erre egy példát: a városnak volt 500 millió forint tartaléka, amiből 360 millió forintot felhasználnak a Hősök terének úgynevezett rendbe hozására. A Hősök terén szerintem egy gyönyörű park volt. Én amatőr fotós vagyok, rendszeresen fotózom, így kijártam az ott lévő rózsalugasokat is fényképezni, mert festői szépségű volt az a hely úgy, ahogy azt az „őseink” ránk hagyták. Nem mondom, hogy nem lehetett volna kevés pénzből – 1-2 millió forintból – abból a parkból csodát művelni. De azt nem értem, hogy 360 millió forintot miért költenek a Hősök terére, miért nem építenek belőle például 20 egyszerű családi házat fiatalok részére? Vagy miért nem teremtenek belőle munkahelyeket? Vagy miért nem fizetik ki a csatornapénzt? Ezer hasznos helye lett volna ennek a pénznek! Mindig csak a látványberuházások folynak! S ha az ember odaáll, és ránéz a térre, joggal merül fel benne az a kérdés, hogy mi kerülhet a térrekonstrukciónál 360 millió forintba, ha nincs ellopva a pénz?

HH: Itt a 10 éve felújított Cifrakert rekonstrukciója is... Ön szerint indokolt és gazdaságos 10 évente egy teret felújítani? V.J: Ezeknek a látványberuházásoknak, amelyek Nagykőrösön folynak és általában a fideszes vezetésű városokban folynak, nem sok értelmük van. Tartósan nem teremtenek munkahelyeket, nincs multiplikátor hatásuk. Normális esetben a látványberuházásokra költött pénzt a helyben élő embereknek munkahelyteremtésbe fektették volna, hogy itt dolgozzanak és ne költözzenek más városokba, ebből az adóbefizetésből és helyi fogyasztásból aztán maguk tartják el a helyben élő vállalkozóréteget, akik újabb munkahelyeket teremtenek, s így a közjó növekszik. Ebből a szempontból nézve is a látványberuházások értelmetlenek és pénzpazarlók! A Cifrakert eddig is szép volt, most térkőből és betonból lesz sok… A Cifrakert éppen attól volt szép, hogy zöld, hogy fás-lombos természeti terület volt.

HH: A nagykőrösi beruházásokról térjünk át egy olyan kérdésre, mely nagyon sok ember életét, mindennapjait meghatározza. Ez pedig a civilség kérdése. A civil társadalom jelentős része úgy érzi, hogy valamiféle „boszorkányüldözésbe” keveredett. Ön miként látja ezt a helyzetet? V.J: Ketté kell választani a civil társadalmat. Léteznek a valódi civil szervezetek, melyek alapvetően önszerveződők, és vannak az álcivil társaságok, amit külföldről finanszírozva azért hoztak létre, hogy politikai pártokat anyagilag támogassanak. Nagyon fontos lenne, hogy nálunk is olyan erős legyen a civil szféra, mint Nyugat-Európában! Ha most megnézzük például, hogy Norvégiában vagy Svédországban meg lehetne-e hasonló lépéseket tenni a kormánynak, mint ami itt folyik nálunk, azt láthatjuk, hogy ennek a tizedéért elzavarták volna őket úgy a civilek, hogy soha nem lett volna esélyük a politikai visszatérésre. Magyarországon azért tud a kormány mindent megtenni, mert nagyon gyenge a civil kontroll. Az előző ciklusban én készítettem elő egy törvényjavaslatot, amit Gyöngyösi Márton nyújtott be a parlamentbe, ami arról szólt, hogy politikai tevékenységet végző civil szervezeteket ne lehessen külföldről támogatni, azonban az egyebeket, akik például a kultúrával, egészségüggyel, stb. őket pedig természetesen lehessen.

HH: Hol van annak a határa, hogy politizál egy civil szervezet, vagy „csak” érdekeket képvisel? V.J: Szerintem ott, ahol pártokat kezd el anyagilag közvetlenül támogatni egy civil szervezet, akkor az politikai indíttatású, minden egyéb esetben viszont igazi civil szervezet. Meggyőződésem szerint akkor végzi jól egy civil szervezet a munkáját, akkor tud igazán lokálpatrióta lenni, hogy ha képes minden politikai erőt integrálni. Erre jó példa a Dr. Ábrahám Tibor által vezetett Jobb Nagykőrösért Egyesület, hiszen a nagykőrösi emberek érdekének védelmében mindenkit – politikai hovatartozástól függetlenül – meghívtak erre a sajtótájékoztatóra. Nyitottak tehát minden párt felé és minden párt szavazói felé, mert tudják, hogy ez az összefogás így tud jól működni. Ebből látszik az, hogy a Jobb Nagykőrösért Egyesület nem egy párt, vagy pártoskodó, álcivil társaság, hanem valódi civil szervezet, mert a hallgatóságban is ültek különböző pártok szimpatizánsai, és a meghívottak is egy-egy párt képviselői voltak. Van egy konkrét gond, probléma, melyet közösen szeretnénk megoldani!

K.Zs.B.T.