Elsőként Sohajda Márk, az elmúlt tíz év labdarúgó eredményeiről adott számot, majd Veszprémi Zsolt elnökhelyettes következett, aki a klub gazdasági ügyeit elemezte, bevételek és kiadások vonatkozásában.
Bejelentette, hogy havi egymillió forint veszteség keletkezik, mely mára már harmincmilliós hiányra duzzadt.
A szponzori pénzekből nem sikerült ezt a hiányt megszüntetni, és ezért került sor annak bejelentésére, hogy a megyei I. osztályból vissza kell léptetni az ott szereplő csapatot.
Kiderült az is, hogy az MLSZ, azaz a Magyar Labdarúgó Szövetség követeli a klubon a nem célirányosan felhasznált TAO-összegek visszafizetését.
A probléma azzal kezdődött, mintegy három évvel ezelőtt, hogy még Rónaszéki Lajos elnöksége idején a kilenc millió TAO-pénzt nem a pálya közvilágítására fordították, hanem más célra használták, vélhetőleg szabálytalanul.
2019. július 28-án még Sohajda Márk a sportegyesület elnöke igen csak optimistán nyilatkozott a Baon.hu internetes újságnak egy új Kinizsi SE székház építésével kapcsolatban. Idézem: „A Magyar Labdarúgó Szövetségnél pályáztunk. TAO-támogatásokból százkilencven millió forint jött össze, melyben nagyon nagy szerepet vállaltak a helyi vállalkozók, ugyanis az összeg közel ötven százalékát ők tették bele. Az önkormányzat pedig további százkilencven millió forint önerőt biztosított a projekt finanszírozására.
Ha jól számolunk, ez háromszáznyolcvan millió forint, az új épület alapterülete pedig hatszázhúsz négyzetméter. A négyzetméter ár így hatszáztizenhárom ezer forint per négyzetméterre adódik, ami egy budapesti viszonylag jó középkategóriás lakás árának felel meg.
Az új hatszáz négyzetméter alapterületű leendő székházban hat öltöző és négy vizesblokk lett volna, ezeken túl pedig sportbüfét, konferenciatermet, és nézőtérként is funkcionáló tetőteraszt, orvosi szobát, masszázshelyiséget, szertárat és irodákat is kialakítottak volna a létesítményben.
Sohajda Márk elmondta még, hogy a székház megépítése csupán az első lépés a labdarúgó centrum megújítása tekintetében. A tervek szerint ugyanis az összesen kilenc hektáros területet a jövőben egy műfüves, és egy másik, élőfüves pályával, valamint mobil lelátóval szeretnék bővíteni.
Eddig a tervek.
És mi lett belőle?
Fél év múlva az a bejelentés, melyet az ankéton résztvevő szurkolók, és a foci iránt rajongók már csak halotti tornak neveztek.
Az MLSZ döntése miatt, mely a klubot nem engedi hozzáférni a TAO-pénzekhez, a Kinizsi SE lényegében csődbe került gazdaságilag.
Az új székház építését sem lehet így befejezni, ha nem jön meg az MLSZ-től a százkilencven milliós támogatás, nem beszélve a nagykőrösi önkormányzatról, aki meg így futhat a százkilencven millió forintos támogatása után.
Dr. Czira Szabolcs a helyszínen bejelentette, hogy ő nem tudott ezekről az anyagi problémákról, különben nem támogatta volna az építkezést az önkormányzat részéről. Elgondolkodtató persze az, hogy hogy adhat egy önkormányzat százkilencven milliós támogatást egy épületre úgy, hogy nincs tisztában a támogatott klub pénzügyi helyzetével.
A polgármester azt is bejelentette, hogy volt az MLSZ-nél, hogy válasszák külön az építkezést a klub problémájától, de nem tudott eredményt elérni.
A helyzet az, hogy ezek után TAO-pénzekre sem lehet számítani, mert ki az a vállalkozó, vagy vállalatvezető, aki feneketlen kútba dobálja be a TAO-pénzt, hogy aztán bíróságra járjon, jó esetben tanúként, hogy miért támogatta a helyi egyesületet.
Az is elgondolkodtató, hogy az épület terveiről és funkciójáról tulajdonképpen csak a bennfentesek tudnak valamit, a közvélemény nem. Talán a többi sportággal is egyeztetni lehetett volna az épület kihasználtságát illetően. Hatástanulmány sem készült arról, hogy mennyibe fog kerülni az épület fenntartása, rezsije, és ki fogja ezt fizetni (világítás, melegvíz, fűtés, takarítás, mosás, stb.).
Szponzori támogatásra nem igazán lehet számítani a történtek miatt, ugyanígy önkormányzatira sem nagyon, bevételi forrásként marad a háromezer ötszáz forint per hó tagsági díj, melyet tíz hónapra szednek be. Ez harmincötezer forint per év családonként, melyet nem minden család engedhet meg magának. Nem beszélve arról, hogy a meccsekre eljutni utánpótlás csapatok esetében a szülőknek további pluszköltséget jelent.
Az utánpótlás edzők átlagos bére ötvenezer forint per hó. Kérdés az, hogy ki fogja ezt az edzőknek megfizetni, ha a TAO-támogatások elmaradnak? A szülők tagdíj befizetéssel erre képtelenek, így az utánpótlás nevelés is kérdésessé válik. Magyarul, idézve a közismert mondást: ki fizeti a révészt?
Valószínűleg nem igaz az az állítás sem, hogy a megyei I. osztályú csapat visszaléptetése megoldja az utánpótlás nevelés problémáit.
Pénzügyileg úgy gondolom, végzetes léket kapott a Kinizsi hajója, mely lék betömésére pénzügyileg nem igen van remény.
A sport szempontjából, hogy milyen károkat okozott ez a túltervezés, magam nem kívánok foglalkozni, megtették ezt helyettem mások, akik ma is a labdarúgás szerelmesei, értői, de egyben művelői is voltak, így Suba Lajos igazgató úr, Leskó László, városunkból elszármazott legendás kapus és sportvezető.
Az ő véleményükkel a magam részéről teljes mértékben egyetértek, melyet az facebookon fejtettek ki.
Kívánom, hogy mindezek ellenére a Kinizsi SE talpra álljon, és ismét öregbítse városunk sporthírnevét!
ábrahám