Csak egyet felejtettek el, hogy vannak olyan falvak, ahol be van vezetve a gáz, de senkihez nincs úgymond bekötve. Tehát, aki fával fűtött, az kimaradt a tizenkét ezer forintos állami támogatásból, mint a mondás szerint, kutyaszar a hóból. Mert lássuk be, például gázfűtés esetén a szolgáltató a számla csökkentésével rögtön és teljes értékben meg tudja adni az állami hozzájárulást a fűtéshez.

Ezután észbe kapván a nagytudású gondolkodók, a 2018. év végén, a fűtési szezon közepén meghirdették a helyhatóságokon keresztül a tizenkét ezer forintos tüzelő támogatási utalványok kiosztását azok részére, akik bizonyíthatóan fával tüzelnek. Persze a dolog nem olyan egyszerű, mert a fát ki is kell szállítani az adott helyre, a polgárhoz, ami tudvalevőleg pénzbe kerül. Az önkormányzati hivatalok csak mintegy tíz százaléka vállalta át a kiszállítás költségeit, és így teljes értékűvé téve a tizenkétezer forintos tűzifa utalványt, míg sajnos az országban az önkormányzatok kilencven százaléka nem vállalta át a kiszállítás költségeit, s ezzel lényegében húsz százalékkal csökkentette a tizenkét ezer forint értékű tűzifa utalványt.

Probléma még az is, hogy ilyenkor – ebben az időszakban – csak vizes fát lehet kapni, mely tudvalevőleg majdnem kétszeres súlyú, mint a száraz fa azonos köbmétere.

Hogy mégis most váltják be a tűzifa utalványokat, annak az az oka, hogy a következő fűtési szezon elejére a tűzifa ára hónapról hónapra növekszik, azaz drágul. Arról már ne is beszéljünk, hogy ezekkel a tűzifa utalványokkal üzletelni is szoktak, és van, aki ezt eladja pénzért, hogy élelmiszert vehessen rajta.

A tűzifa ára egyébként a KSH kimutatása szerint is, most januárban, már nyolc százalékkal volt drágább, mint egy éve, azaz majdnem elérte a négyezer forint/köbméter árat.

Aztán ennek a félresikerült rezsicsökkentésnek még van egy hátulütője. Mindenki, aki tűzifával üzletel, pusztítja az élő fákat, s ebbe még sokszor az önkormányzatok is beletartoznak. Kisteherautókkal járják az elhagyatott vidéket a láncfűrésszel jól felszerelt üzletelők, és vágják ki a fákat. Régebben a szegény ember az erdőben a lehullott faágakat szedte össze, most ez már sokkal hatékonyabban, gépesítve történik, mármint a fagyűjtés, a nem szegény emberek, azaz az üzletelők részéről.

Ma Magyarországon kétszázezer háztartás részesül szociális tüzelőosztásban. Ebben az esetben viszont a helyhatóságoknak, azaz az önkormányzatoknak kötelező a kiszállítás. Csak az igazság kedvéért említeném meg, hogy ingyen tüzelőre, mert nevezzük a szociális tüzelő osztást annak, ebben az országban majd négyszázezren jelentkeztek.

Aztán van még egy veszély, hogy aki fával sem tud egész szezonban fűteni, az műanyagot, de még sok esetben gumicsizmát is eltüzel, szennyezve – a tökéletlen égés miatt – a saját környezetének levegőjét. Tűzoltók nyilatkozata szerint a műanyaggal és mindenféle gumiáruval történő tüzelés esetén egy normál lakóházi kémény pár hét alatt olyan koromlerakódást szenved el, mintha egész szezonban fűtöttek volna fával. Az eldugult kémény szénmonoxid-veszélyt jelent, és sajnos egyre-másra hallani halálos esetekről manapság.

Ehhez hozzájárul persze még az is, tegyük hozzá, hogy a kéményseprők csak megrendelés esetén vonulnak ki kéményt tisztítani, nem úgy, mint régen, hogy hívás nélkül is jöttek.

József Attila örökbecsű költőnk mondta, hogy az a szegény, aki a legszegényebb. Ez a fával tüzelők esetében különösen is igaz, hiszen a bürokrácia és az ügyeskedők, az üzletelők őket „adóztatja” vizes fával, rájuk terhelt kiszállítási díjjal, és a tizenkét ezer forint névleges hozzájárulás elcsúsztatásával, késleltetésével.

Mert a tizenkét ezer forintos hozzájárulást fatüzelés esetén még a 2018 őszén, a fűtési szezon előtt kellett volna megadni.

Visszatérve a címbeli kérdésre, megállapíthatjuk, hogy a faosztás ma ebben az országban egyfajta fosztogatással is jár.

ábrahám