Csak emlékeztetőül, Vlagyimir Putyin korábban KGB-ügynök volt éppen Németországban, és legalább olyan jól beszél németül, mint oroszul.
Ki is alakult egy szimpátia, vélhetőleg emiatt is a Kelet-Németországból származó Angela Merkel és az ott szolgálatot teljesítő Vlagyimir Putyin között. Pedig az EU kedveli a szankciókat.
A világban 1980 és 2014 között elfogadott büntető intézkedések, szankciók harminchat százalékát éppen az Európai Unió léptette életbe.
Ezek az intézkedések alapvetően gazdasági-pénzügyi jellegűek. Jelenleg is összesen harminc ország intézménye, vagy állampolgára ellen vannak érvényben büntető intézkedések az EU részéről. Az Egyesült Államok mellett kimondhatjuk, az EU él legtöbbször ezzel az eszközzel. Legutóbb a krími félsziget Oroszország által történő elfoglalása Ukrajnától 2014-ben váltotta ki az EU haragját. Az Unió százhetvenöt orosz állampolgár és negyvennégy intézmény ellen foganatosított szankciókat vagy beutazási tilalmat, illetve vagyon befagyasztást. Például egyes orosz bankokat, sőt vállalatokat is kitiltottak az EU piacáról, továbbá fegyverimport-tilalmat vezettek be Oroszországgal szemben.
Az Északi Áramlat 2 gázvezetéknek ötvenegy százalékban a Gazprom a tulajdonosa, azé a Gazpromé, melynek egyik legfontosabb részvényese maga az orosz állam.
Ha az Északi Áramlat 2 gázvezeték kiépítésre kerül, az a helyzet állhat elő, hogy az orosz gáz eladásából származó pénzből finanszírozhatják az oroszországi jogsértéseket, vagy akár merényleteket is az ottani másként gondolkodókkal szemben. De az orosz gáz eladásából származó nyereség segítheti az orosz katonai bevetéseket Ukrajnában, Szíriában, vagy akár Líbiában is.
A német politikai pártok közül egyedül a Zöldek a legnagyobb ellenzői az Északi Áramlat 2 kiépítésének, és az orosz gáz vásárlásának.
Szerintük a gázvezeték nemcsak megosztja Európát, hanem veszélyezteti magának az európai kontinensnek a biztonságát is. Európa államai közül Lengyelország az, mely – hagyományosan – a leghevesebben támadja az orosz gázvezetéket.
Visszatérve Putyin orosz elnökre és Angela Merkel német kancellárasszonyra, kimondható, hogy Vlagyimir Putyin az EU vezető politikusai közül egyedül Angela Merkelt ismeri el.
Két teljesen különböző egyéniségről van egyébként szó. Merkel kancellárasszony egy kelet-német lelkész lánya, aki úgy véli, hogy a politikát nem lehet elválasztani az erkölcsöktől.
Ma azonban inkább az a cinizmus népszerű a világ politikusainak körében, amit Putyin orosz elnök maga is képvisel. Megjegyezhetjük, hogy egyetlen nyugati vezető politikus sem járt annyiszor vendégségben Putyinnál, mint éppen a német kancellárasszony. Már-már barátinak is nevezhető a viszonyuk.
Az orosz elnök, Putyin ettől függetlenül nem éppen baráti gesztust gyakorolt például a 2007-es találkozójukon. Putyin nagyon jól tudta, hogy Merkel kancellárasszony nagyon fél a kutyáktól, ennek ellenére fekete Labrador kutyáját bevitte a tárgyalásra, és szemmel láthatólag élvezte azt, hogy a kancellárasszony igen csak fél az ő kutyájától.
Más alkalommal két órán át várakoztatta német vendégét Vlagyimir Putyin, majd virágcsokrot nyújtott át neki, ami nem éppen megszokott gesztus politikai vezetők között.
2015-ben az orosz katonai hírszerzés például kibertámadást indított a német parlament, azaz a Bundestag ellen, és a lehallgató szoftvereket a kancellária számítógépein is megtalálták.
Hasonlóképpen durva és égbekiáltó esemény volt 2019-ben, amikor mindössze két kilométerre a berlini kancelláriahivataltól öltek meg oroszok elhárítók egy csecsen disszidenst…
Ettől függetlenül Putyin nagyra tartja Merkel asszonyt, aki jól ismeri az orosz kultúrát, és a tárgyalások alkalmával olyan felkészültségről tesz tanúbizonyságot, mint senki más nem az európai politikai szereplők közül.
Szakértők egyöntető véleménye szerint azonban a mostani kapcsolataikban óriási törést jelent a Navalnij-ügy. Hogy ez valójában így lesz-e, azt csak a jövő dönti el…
Bakonyiné Soós Magda