Sokan talán nem is tudják, hogy mi az, hogy hidegháború, ez alatt azt kell érteni, hogy az akkori kétpólusú világban ideológiai alapon szemben álltak a felek, de fegyveres konfliktus, azaz „meleg háború” nem következett be. Pedig több földgolyó elpusztítására alkalmas mennyiségű atomfegyvert halmoztak fel a nagyhatalmak. De azért győzött a józan ész.
És a hidegháborút végül is az USA nyerte meg, mert a Szovjetunió nem bírta a csillagháborús fegyverkezési versenyt, és Reagen elnök térdre kényszerítette a kommunizmust.

A Szovjetunió fel is bomlott, s mindez a múlt század ’90-es évek elején történt, amit mi, magyarok, sőt a kelet-európai népek is rendszerváltásként éltünk meg: azaz megszűnt a II. Világháború óta tartó  orosz befolyás Kelet-Európában.
Manapság is sok erőfeszítés történik abból a célból, hogy a hidegháború ne torkolljék végzetes fegyveres konfliktusba. De azért felelőtlen erők továbbra is fokozzák a háborús pszichózist a világban. Mert lehet olvasni arról, hogy hogyan közelítették meg például orosz harci repülőgépek az amerikaiakat, vagy milyen módon veszélyeztette a NATO egyik harci gépe az orosz védelmi minisztert szállító gépet. Vlagyimir Putyin is mintegy 800 km-es kerülő úttal, egy biztonságosabbnak vélt légi folyosón érkezett meg a hamburgi G20-ak értekezletére.

Most a Távol-Keleten történtek borzolják fel a békeszerető emberek közvéleményét. A kommunista észak-koreai hatalom mániákus diktátora rakétákat lövöldözget ki a japánok felé. Legutóbb csak a véletlenen múlt, hogy nem találtak el egy francia polgári repülőgépet, amely szabályosan haladt a légifolyosón, melyet az észak-koreai rakéta keresztezett.
Legutóbb már azt jelentette ki a kedves vezető, hogy az Egyesült Államok fennhatósága alá tartozó Guam szigetét fogja megtámadni. Ezzel kívánják bizonyítani a kommunista rendszer felsőbbrendűségét a kapitalizmussal szemben. Még a szintén egypárti Kína is elítélte az észak-koreai provokációkat.

Visszatérve Európába, Észtország, Lettország és Litvánia, de a lengyelek is fenyegetve érzik magukat az orosz medvétől, és ezekbe az országokba az orosz terjeszkedés megakadályozására a NATO fegyvereket telepít. Ezt az oroszok kifejezetten provokációként élik meg. Tehát itt is nagy a feszültség, és ha hozzávesszük azt, hogy igen sok fegyvert halmozott fel a világ, mely tény már önmagában is fenyegetheti a világbékét.

A világban egyre több a diktatúra és a diktátor, és pont a fiatalokkal kívánják elhitetni azt, hogy gyűlölni kell a másikat, és fegyverrel minden megoldható. Nem volt elég az I. és a II. Világháború, most megint csak egyre nő a világban a feszültség, és nem vagyunk biztosítva arról, hogy egy diktátor, például az észak-koreai, majd megnyomja azt a bizonyos gombot. Az amerikai elnök, Donald Trump is fegyveres megtorlást helyezett kilátásba, ha Észak-Korea ismét provokál.
Mondani szokás, elég egy szikra is, hogy kiszélesedjen egy fegyveres konfliktus, és már benne is vagyunk egy világháborúban. Nagyon sok múlik most az országot vezető politikusok türelmén, tárgyalóképességén, hogy ne romboljuk szét ezt a világot.
Baj így is van elég, mert már több mint 7 milliárd ember lakja ezt a bolygót, és a nagy energia felhasználás miatt klímaváltozás következett be, melynek hatásait mi, magyarok is sajnos már érzékelhetjük. Magam optimista vagyok, hogy sikerül elkerülnünk ezt a harmadik világégést, de ehhez komoly nemzetközi összefogás szükséges.

egy nyugdíjas olvasójuk
név és cím a szerkesztőségben