Kevesebb gyermek születik, ugyanakkor a halálozások száma növekszik az előző év hasonló időszakához viszonyítva, és sajnos évről-évre is. Arról már nem is beszélve, hogy több mint félmillió magyar képzett munkatársunk dolgozik Nyugat-Európában, és éppen most tettek közzé egy felmérést, mely szerint kereken további négyszázezer ember tervezi, gyakorlatilag fiatalok és középkorúak a külföldi munkavállalást.

Orbán Viktor még pár évvel ezelőtt azt mondta, hogy a fogyás ellensúlyozására számolnunk kell idegenek betelepítésével, és bizony meg kell barátkoznunk azzal a gondolattal, hogy idegenek jönnek az országba úgy, mint a százötven éves török uralom után, de az 1711-ben befejeződött Rákóczi Szabadságharc után is, az elnéptelenedett országba...

Most olyan családpolitikai intézkedésekről hallunk a jövő évi parlamenti választások előtt egy évvel, hogy pénzzel kívánja a kormányzat megnövelni a magyar gyermekszaporulatot, és ezzel ellensúlyozni az ország elnéptelenedését és elöregedését. Ezt elsősorban adókedvezményekkel, de közvetlen juttatásokkal is próbálja előmozdítani. Sajnos már jó ötven éve tanúi lehetünk annak, hogy a magyarság fogyása csak nem akar megállni,

sőt még az is lehet, hogy kizárólag pénzzel nem is oldható meg ez a probléma.
 

Láthatjuk a szegény Afrikát, ahol igen nagy gondot jelent a népszaporulat, mert lássuk be, minél gazdagabb egy társadalom, annál jobban csökken a születések száma, és az is nyilvánvaló, hogy legtöbbet a legszegényebbek szülnek. A paradoxon tehát fennáll, minél több pénzt ad a családnak az állam, a család annál gazdagabb lesz, és nem gyereket akar, hanem kocsit és külföldi nyaralást, stb...

Ebből a népszaporulat „tuningolásból” már mi, magyarok megjöttünk, hiszen annakidején, még a rendszerváltás előtt, a munkásöntudatra hivatkozva akartak a kommunista vezetők több szülő nőt, és több gyermeket, miközben a nőket traktorvezetésre és mindenféle nehézipari munkára osztották be.
Persze a demográfiai katasztrófa réme tényleg itt van Magyarországon, de sajnos Európában is. A születések száma csökken, a jó egészségügyi ellátásnak köszönhetően viszont az idős emberek élettartama meghosszabbodik a fejlettebb, nyugati országokban.
A kérdés ezek után már csak az, hogy ez a csökkenő számú fiatalság hogyan fogja eltartani a növekvő számú nyugdíjast? Mert a pénzt nem az állambácsi adja, hanem az aktív dolgozók adóforintjaiból teremtődik meg a nyugdíjalap.
Volt már ebben az országban Ratkó-korszak, de ennek a korszaknak az akkori gyermekei ma már nyugdíjasok, és ellátásra szorulnak, de utánpótlásról nem gondoskodtak, pedig sokan voltak...

Lehet, hogy társadalmunk egyensúlyi rendszere mégis megbomlik, és nem lehet majd – mint a történelmi példák is mutatják – pusztán csak anyagi ösztönzéssel azt helyreállítani.

ábrahám