A „névtelen migránskártyák”, „az álcivilek”, a „kötelező kvóta” szavai egy többszörösen lerágott csont darabjai, az imamalomként ismételt mondatok erősen emlékeztetnek a tavalyi parlamenti választások hívószavaira.
Úgy látszik, nincs új a nap alatt. Úgy állítják be a dolgot, hogy Brüsszellel szemben történik a szavazás, ezért „a gazdáknak is el kell menni” szavazni, hisz az EU központ a támogatási rendszer nyírbálását akarja elérni.
Így ellentmondásba kerülnek, mert szerintük a belga főváros a bajok okozója, míg ők épp ott szeretnék reformálni a dolgokat a saját képükre. Vélhetően 13-14 képviselőt delegálhat majd a Fidesz, és úgy tűnik, ez a csapat képes lesz változásokat elérni. Ami azért elég hiú ábránd és cél.
Ha már beléptünk ebbe az európai tömörülésbe, az EU-ba, akkor az egyszerre jelent előnyt és hátrányt is. Tehát az nem járható út, hogy ami számomra előnyös, azt elfogadom, ami meg nem, az ellen minden erőmmel tiltakozom. Ráadásul olyan propagandista eszközökkel, amitől nem repdesnek Brüsszelben, hogy finoman fejezzem ki magam.
A balliberális eszmék sutba dobása érdekesen cseng azok szájából, akik a nemzet „templomában”, a parlamentben szólították meg annakidején, a rendszerváltáskor a megrökönyödött kereszténydemokrata képviselőket, hogy „térdre csuhások, tömjénfüst!”
Akkor még liberális pártnak számított a Fidesz, és nem gondoltam, hogy létezik ekkora pálfordulás. Oszt mégis, mert itt zajlik az egész a szemünk előtt!
Nem tudni, melyik Európa Parlamenti frakcióba ülnek be a Fidesz tagjai, hisz a Néppárt nem akarja a soraiban látni a narancsos színű honfiúkat és honleányokat.
Mint megtudtuk, ez kölcsönös érzés. Az is lehet, hogy ez csak szemfényvesztés, és az egész vihar a biliben játszódik. Hisz EP képviselők mindig a fősodrattal együtt szavaznak az itthoni retorikával szemben. Ezt lehet igazodásnak, vagy kétszínűségnek titulálni, a lényeg az állandósult harc, amihez párosul az állandó győzelmi jelentés…
Az is győzelem szerintük, hogy az ellenzék gyenge, erőtlen és a fő bűnük, hogy bevándorláspártiak. Ez jutott el az átlag választóhoz, hogy más információ eljutott-e, azt nem tudom.

Az eredmények sem adnak erre majd pontos választ, hisz olyan médiafölénybe jutott a kormányzat, amely „csak” a nem demokratikus berendezkedésű országok sajátja. Nem vagyok az Unió teljesítményétől hasra esve, de a „lebegtetett” ellenzéki szerepkör inkább az elszigetelődéshez vezet. Ez pedig az országunknak hátrányt jelent, mint történelmünk során annyiszor.

Már várom a szavazást követő kormánypárti kommunikációs magyarázatokat: a siker garantált!

Révay György
kép: faceebook