A fenti államcsoport és a Norvég Alap egyik kiemelt finanszírozási területe a jogállam tiszteletben tartásának figyelése, a civil szféra erősítése, valamint az emberi jogok betartásának megkövetelése. Ilyen feltételek megkövetelése persze nem tetszik állami vezetőinknek. Másrészt vezetőink azt szeretnék, ha minden külföldről eredő támogatást ők oszthatnának el a haverjaik között. 2014-ben kezdődött a „cirkusz” a Norvég Alap elosztását végző szervezettel. Rendőrök és NAV alkalmazottak a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) irányításával rohanták meg a szervezet irodáját, lefoglalták a számítógépeket és iratokat, zárolták a bankszámláikat, még a munkatársak otthoni gépeit is megvizsgálták. Tették ezt annak ellenére, hogy a magyar hatóságoknak semmiféle beleszólási joga nincs a Norvég Alap helyi munkájába. Persze semmi szabálytalanságot nem találtak. Az igazsághoz azért hozzátartozik, hogy a szétosztott pénzt kapó kisebb szervezetek némelyikénél akadtak könyvelési hibák.
Az EU-ban nemrég lezajlott kormányfői értekezleten is fontos téma volt a civil szervezetek függetlensége, és az állami vezetőinktől függetlenül részükre adott EU támogatás biztosítása. Orbán miniszterelnök úr most sem akart engedni korábbi kikötéseiből. Ez furcsa módon történt meg: a parlamenti többségével előbb megszavaztatott egy négypontos határozatot, hogy ezt képviselje a kormányfő Brüsszelben, mint a független magyar parlament akaratát. Ennek egyik pontja volt az EU pénzbeli támogatásának megakadályozása a civil szervezetek részére. Bár a pontjait a kormányfő elmondta Brüsszelben, de a kormányfők határozatába gyakorlatilag egyik se került be, pontosabban a négyből csak kettő, az is nagyon átfogalmazottan. Orbán mégis kénytelen volt aláírni, mert olyan kizárási hangulat uralkodott el az ülésen. Itthon persze nagy sikernek lett elkönyvelve az eredmény. Erre a DK és a többi ellenzéki párt követelte a parlament rendkívüli ülésének összehívását. Kérve, hogy a kormányfő számoljon be, miért írta alá az államfőkkel együtt az EU határozatát, amikor az a magyar parlament kikötött határozatával ellenkezik?! Sajnos a tisztelt Fideszes honatyák a rendkívüli ülésen együttesen nem jelentek meg, így a saját határozatuk be nem tartását nem tudták/akarták számonkérni Orbán Viktoron. Vagyis csak az ellenzéki képviselők vettek részt a rendkívüli ülésen. Ezen az LMP-s Ungár Péter bohózatnak nevezte, hogy a kormánypárti képviselők olyan határozatot hoznak, amelynek betartását saját maguk sem várják el.
Sajnos a kormányunk tíz éve alatt az efféle magatartás a jellemző a Fideszes honatyák és kormánytagok viselkedésére.
Baky Miklós