Az ország és az ő sorsa teljesen összegabalyodott, azaz együttmozog: emelkedik vagy zuhan.
Ez ellen már nincs mit tenni, hiszen a propaganda is úgy mutatja be mostanában őt, mint aki egyszemélyben irányítja a magyar egészségügyet, járja a kórházakat védőfelszerelésben, azt a látszatot keltve, mintha ő egyszemélyben ölné a vírust. (Pláne, hogy koronás!)
A 2008-2009-es pénzügyi világválság után - mint ahogy ez válságok után lenni szokott – politikai változások hulláma söpört végig a világon, így Európán is. Az Egyesült Államokban például – az ország történelmében először – fekete bőrű elnököt választottak Obama személyében. Mi ez, ha nem a politikai inga kilengése?
Nálunk, Európában a franciák jobbról balra mozdultak, a britek balról jobbra, melynek Brexit lett a vége, azaz az Európai Unió elhagyása. A választók tehát mindenhol megbüntették az éppen hatalmon lévőket, politikai koalíciók estek szét, és új pártok keletkeztek.
Német közgazdászok már 2015-ben felvetették tanulmányaikban, hogy a gazdasági válság után megerősödtek a szélsőjobboldali pártok. Mindez ötven évvel az első olajválság után (1974) történt, azaz a gazdasági válságok mindig politikai változást okoznak. Történelmileg erre a legnyilvánvalóbb példa az 1929-ben kezdődött nagy gazdasági világválság, mely Németországban – a vesztes I. Világháború után – Hitlert hatalomra juttatta, a következmények ismertek (II. Világháború, Holokauszt).
Visszatérve hazánkra, a 2002-2010 közötti magyar kormányok egyáltalán nem tehettek arról, hogy Amerikában „pénzügyi buborékokat” képeztek lelkiismeretlen bankárok és közgazdászok, a rossz jelzáloghitelekből. Az is igaz, hogy a jelzett időszakban a magyar gazdaság már legyengült állapotban volt, amikor 2008-ban kitört a világválság a pénzügyi buborékok szétpukkanása miatt.
Ha összevetjük ezt a mai, vírusokozta világválsággal, akkor a válság oka nem egy pénzügyi válság, hanem a pandémia miatt hozott korlátozási intézkedések, amelyek tönkre teszik a gazdaságot. Ennek a mostani válságnak tehát valódi természeti oka van, mely az egészségügyet teszi próbára.
Ne feledjük, hogy immáron tizenkét éve az ellenzékben lévő Fidesz népszavazást kezdeményezett a vizitdíjak és kórházi ápolási díjak bevezetése, azaz az egészségügyi reform ellen. Aztán 2010-ben Orbán Viktor és kormánya a parlamenti kétharmaddal, általa fülkeforradalomnak nevezett választással szinte kizárólagos teljhatalmat szerzett. Azóta az egészségügyre jutó kiadásokat folyamatosan csökkentette, és bizony most az egészségügy jutott el oda, olyan mélységekbe, ahol annak előtte, a rendszerváltás óta, még soha nem járt.
Most nem sorolom, hogy az egészségügyből kivont pénzt mire fordította az Orbán-kormány, mert ez talán demagógiának tűnne, de ne felejtsük el a stadionépítéseket, a TAO-pénzeknek sporttámogatásra történő felhasználását, vagy azt, hogy inkább vett presztízsnövelő fegyvereket, így harckocsikat, rakétákat, katonai helikoptereket, kézifegyvereket, semmint mentőautókat és lélegeztetőgépeket. Hagyta lepusztulni a családi háziorvosi ellátást is, ahol már – tisztelet a kivételnek – nyugdíjhatáron felüli orvosok dolgoznak.
Tudjuk, hogy a koronavírus-járvány legyőzése csak úgy lehetséges, ha mindenki betartja a védekezés szükséges tennivalóit. A vakcina megtalálása pedig megakadályozná az újabb és újabb fertőzési hullámok keletkezését a világban.
Csak, hát a védekezés, azaz a korlátozó intézkedések, egyfajta soha nem látott gazdasági összeomláshoz vezethetnek hazánkban is.
Hiába mutatkozik most miniszterelnökünk Sárkányölő Györgyként Vírusölő Viktornak, a gazdasági válságot már nem lehet ilyen propagandisztikus eszközökkel kezelni…
egy nyugdíjas olvasójuk
név és cím a szerkesztőségben