Ez utóbbi adat örvendetes, hiszen a külföldi tapasztalatok alapján rendkívül fontos az, hogy megállapítsa a hatóság, hogy ki egészséges, ki nem, és ezt teszteléssel lehet kimutatni.

Mondják, ahogy növekszik a tesztelések száma, úgy válik nyilvánvalóvá a betegek létszáma.
Orbán Viktor miniszterelnök, de Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter is kijelentették, hogy a betegek száma növekedni fog az elvégzett tesztelések számával. A nemzetközi gyakorlat ugyanis azt mutatja, hogy a valóságban a betegek száma, azaz a fertőzöttek száma jóval nagyobb annál, mint azt hivatalosan ki tudják mutatni a mértékadó protokoll szerint. Hazánk szerencsére nincs még a tömeges megbetegedések stádiumában, de mint Müller Cecília országos tisztifőorvos kijelentette, sajnos ez a megbetegedési szakasz is be fog következni.

Szintén nemzetközi tapasztalatok alapján egy adott országban egy járvány lefolyása haranggörbe-szerű (mert emlékeztet a harang kontúrjára), melyet a tudományos világ gauss görbének nevez. A cél az a hatóságok részéről, hogy ezt a görbét laposan elnyomjuk annak érdekében, hogy az erre felkészített speciális kórházi kapacitás ne terhelődjön túl.

Igen ám, de ennek a módszernek van egy nagy hátránya is. Egyrészt a járvány időtartama az adott országban megnövekszik, hiszen már hazánkban is szeptember-októberben várják ennek lecsengését. A másik probléma az, hogy a járvány ideje alatt meghozott intézkedések, korlátozások, lakhely elhagyási tilalmak a gazdaságot sújtják, hiszen a bérből, fizetésből élők, részben a gyárbezárások, részben pedig a munkába járási korlátozások miatt fizetés nélkül maradnak. Ez más szóval azt jelenti, hogy a piacon nem lesz fizetőképes kereslet, és még több vállalkozás kényszerül bezárni kapuit, hiszen az áruik nem adhatók el. Ennek kiküszöbölésére már a fejlett, sőt a kevésbé fejlett környező országok is tettek állami szinten intézkedéseket, nevezetesen a kieső béreket a munkáltatóval együtt pótolják a munkaviszonyban lévő, de éppen nem dolgozó munkavállalónak.
Mikor e sorok íródnak, még nem tudjuk, hogy Orbán Viktor milyen gazdaságmentő intézkedéseket jelent be, de tartani lehet attól, hogy a munkaviszony fenntartására munkavégzés nélkül nem fog pénzt biztosítani, mert szerinte a magyar társadalom munkaalapú társadalom. Pedig gondoljunk csak bele, hogy ha egy munkavállaló elveszíti állását, azaz nem végezhet munkát, így fizetést sem kap, és nem tudja eltartani családját sem. Megtakarításai pedig nincsenek. Németország és Amerika élen jár abban – igaz ők gazdagabb államok, mint mi -, hogy egyrészt megtartsák a cégeket, másrészt pedig az a cég, amely dolgozói munkaviszonyát fenntartja, és ezt igazolja ebben a válságállapotban, az nyolcvan-hatvan-negyven százalék bérkiegészítésre jogosult az adott államtól.
Nálunk álláskereső támogatás van érvényben három hónapig, melyet éppen Dr. Czira Szabolcs akkori országgyűlési képviselő javaslatára vittek le kilenc hónapról háromra. Valóban, akkor még nem volt válság, de ilyen recesszióban három hónap sem elég, hogy valaki elhelyezkedjen, nem beszélve arról, hogy az álláskereső támogatás igen alacsony, a munkabérnek csak töredéke, mely megélhetésre és családfenntartásra nem alkalmas…
Gulyás Gergely már bejelentette múlt hét végén, hogy hozzájárulást kérnek a járvány- és gazdaságélénkítő pénzalaphoz a multinacionális cégektől, az önkormányzatok gépjárműadóját igénylik az állami befizetésbe, a pártok támogatását ötven százalékkal csökkentik, és a bankoktól is kérnek anyagi hozzájárulást ehhez a pénzalaphoz.

Be kell látni, és a magyar gazdasági szakemberek gyakorlatilag egyöntetűen vallják azt, hogy a válság ideje alatt a munkavállalóknak pénzbeli juttatást kell adni az állam részéről, mert különben megélhetésük veszélyeztetve van, nem beszélve a piac összeomlásáról.
Fokozottan problémát jelent ez akkor, ha a járvány időtartama az intézkedések következtében meghosszabbodik a fentiekben kifejtettek szerint.
A munkaadók és vállalkozások számára a gazdaság beindításához igen előnyös lenne, ha dolgozóikat meg tudnák tartani, és nem kellene új dolgozókat a munkaerőpiacon keresni és leszerződtetni, és ráadásul betaníttatni. Szóval mindhárom fél számára, értsd alatta az állam, a munkaadó és munkavállaló számára előnyös lenne ez a megoldás.

Természetesen azzal mindenki tisztában van, hogy többszázezer ember veszítheti el a válság miatt a munkáját, mely katasztrofális hatással lesz a hazai össztermékre, azaz a GDP-re.
Mindenki tudja azt, hogy ilyen méretű világjárványra, pandémiára nem lehetett előre felkészülni, de meg kell próbálni a járványt követő gazdasági válságot is érdemben kezelni, hogy mielőbb visszaállhasson a gazdaság a saját pályájára.  Persze a világ nem lesz már olyan, mint régen volt, az emberek sokkal kevesebbet fognak utazni, és sokkal jobban meg fogják becsülni szűk környezetüket.

Nehéz idők jönnek…

Kocinkó