Az utóbbi hetekben egyre aggasztóbbá vált a szárazság Nagykőrösön és környékén. Bár az éjszakai ég gyakran dörgött, a várva várt eső elmaradt, és a talaj repedezett felszíne jól mutatja, mennyire kimerültek a természet víztartalékai. Az aszály nem új jelenség, de az, hogy egyre hosszabb időszakokat ölel fel, és egyre gyakrabban jelentkezik, komoly kérdéseket vet fel a jövőnkkel kapcsolatban.

Az aszály kialakulásához nem kell feltétlenül hetekig tartó hőség, elegendő néhány csapadékmentes hónap, amikor a természet nem kapja meg azt a nedvességet, amelyre szüksége lenne. A klímaváltozás hatására az ilyen időszakok már nem csak ritka, elszigetelt események, hanem szinte minden évben visszatérő kihívások, különösen az Alföldön, ahol a talajszerkezet és a növényborítottság kevésbé képes megtartani a nedvességet.

Nagykőrös környékén a mezőgazdaság sok család megélhetését biztosítja, így a csapadékhiány nem csupán természeti probléma, hanem nagyon is kézzelfogható gazdasági gondokat is okoz. A vetések nem fejlődnek megfelelően, a terméshozam csökken, sőt, egyes gazdák már most visszafogták a következő évi terveiket, mert attól tartanak, a vízhiány állandósul. A talaj kiszáradása nemcsak az idei hozamokat veszélyezteti, hanem hosszú távon is rombolja a földek termőképességét, hiszen a vízhiány miatt romlik a talajszerkezet, és csökken a szerves anyagok lebomlása is.

Bár a dörgés néha reményt ad egy kis záporra, sokszor előfordul, hogy a felhők ugyan kialakulnak, de az eső nem jut le a talajig, vagy csak percekig tartó, jelentéktelen mennyiség hullik. Ilyenkor a természet szinte csak "ígéretet" tesz, de valódi enyhülést nem hoz. Ez különösen frusztráló lehet azok számára, akik nap mint nap a földeken dolgoznak, és a növényeik sorsa közvetlenül az időjárástól függ.

A jövő sajnos nem ígér sokkal kedvezőbb kilátásokat. Az éghajlati modellek szerint a Kárpát-medencében az aszályos időszakok gyakoribbá és hosszabbá válhatnak, miközben a csapadék eloszlása még inkább egyenetlenné válik. Ez azt jelenti, hogy a jövőben is számítanunk kell arra, hogy egyszerre lesznek heves viharok és hosszan tartó szárazságok – a kettő nem zárja ki egymást, sőt, egymást váltogatva is megjelenhetnek.

Mindez azonban nem jelenti azt, hogy teljesen kiszolgáltatottak lennénk. Egyre több gazdálkodó keres alternatív megoldásokat: víztakarékos öntözőrendszereket, szárazságtűrő növényfajtákat, vagy éppen a talaj vízmegtartó képességét növelő módszereket alkalmaznak. Emellett a lakosság is sokat tehet azzal, ha tudatosabban bánik a vízzel, a kertek öntözésével, vagy épp támogatja a helyi, fenntartható gazdálkodást folytató termelőket.

A helyi közösségek összefogása, a tudatos felkészülés és az alkalmazkodás lehet a kulcsa annak, hogy Nagykőrös és térsége ne csak elszenvedője legyen az aszálynak, hanem aktív választ tudjon adni rá. Az előttünk álló években egyre inkább az ilyen helyi lépések fogják meghatározni, hogyan élünk együtt az egyre változó természeti viszonyokkal.

Szabóné Pálhegyi Krisztina