Legalább is erre utalt Hasznosiné Éva asszony klubelnök, a legutóbbi klubdélután bevezetéseként mondott összefoglalója során: a mostani előadás zárja a 2018-as sorozatot!
Ezt egyébként nagy figyelemmel hallgatta a szép számú hallgatóság.
Ezúttal Szentpéteri Zsuzsa élvezetes előadásából alkothattunk fogalmat – röpke 90 perc alatt! – miként lett a korábbi „Pest- Budából”, a XIX. század utolsó évtizedeire Budapest! Vagyis megyeszékhelyből – Pest-Pilis-Solt-Kiskun Megye – Magyarország fővárosa!

Zsuzsa nem sokat teketóriázva vágott a közepébe: ifj. Andrássy Gyula grófot mutatta be, mint aki nélkül, bizonyosan sokkal hosszabb időt vett volna igénybe a meglehetősen jellegtelen Pest világvárosi kezdeteinek kialakítása!
A jó svádájú mágnás 1823-1890 között élt! És alkotott is! Miután a ’48-at követő üldözés után hazatérhetett, belevetette magát egyrészt a megbékélés-„kiegyezés” –, másrészt a nemzet és az ország felvirágoztatását célzó küzdelmekbe. Azok közé tartozott, akik hajlandók voltak Ferenc Józsefet, Ausztria császárát magyar királyként tisztelni. A kiegyezéssel létrejött első magyar kormánynak miniszterelnöke lett. Majd 1871-79 között már a monarchia külügyminisztere!
Meghatározó szerepe volt abban, hogy Buda-Pest-Óbuda egyesülésével, 1873-ban létrejött az ország fővárosa: BUDAPEST! Buda esetében ez volt a második, mert „az igazságos” Mátyás idejében már volt az ország fővárosa.
Igaz, hogy álltak már impozáns épületek a városban: a Tudományos Akadémia, a Vármegyeháza, a Nemzeti Múzeum, de a „világvárossá válás” csak 1867 után veszi kezdetét! Akkor viszont rohamléptekkel!
Elsőként a mai, nyílegyenes Andrássy-út ad erre példát, mely nem hiába viseli az ország egyik legtehetségesebb kormányelnökének a nevét! Ez az ország leghosszabb, 2630 méter hosszú „sugár-útja”. Alatta épült a „kis-földalatti” a kontinensen elsőként, 1896-ban! Európában az első Londonban épült még 1863-ban!

Az Andrássy-út több impozáns épülettel is büszkélkedik! Kezdve az Operával, folytatva az Oktogon, és Körönd nagyszabású épületeivel, melyeket az egykori „Sugár-út” lezárást jelentő Hősök-tere – egyik oldalán a Műcsarnok, a másikon a Szépművészeti Múzeum – választ el a Városligettől. További szebbnél-szebb épületet lehet sorolni: a „régi” Nemzeti a Rákóczi-úton, azután Országház, beljebb a „Vigadó”, a New York Hotel, és kávéház a Nagykörúton. De az egész körút is az új szemléletű városrendezés eredménye. Nos, és a Bazilika hatalmas tömbje.
Ja, a Duna-hidakat ki ne feledjem! Első a Lánchíd, majd sorban jöttek egymás után: Margit-híd, Ferenc József-híd, Erzsébet-híd. Azután a pályaudvarok: Nyugati, Keleti, jóval később a Déli.
Magának az útnak az elnevezése is különleges: Elsőként volt „Sugár-út”, de 1950-’56 októbere közt Sztálin nevét viselte. Ezt követte a „Magyar Ifjúság útja”, majd 1957-1990 között Népköztársaság-útja. Ez után újra Andrássy út!
Kétségtelen nem volt egyszerű feladat a főváros első 50 esztendejének várostörténetét ilyen frappánsan, és a jellemző fényképekkel megspékelve Zsuzsannának összehozni!
Lám, összehozta...
Köszönjük!

Tóth Barna