Január 22-e a MAGYAR KULTÚRA NAPJA, hiszen a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt. Ebből az alkalomból tisztelegtek az előadók nemzetünk színes kultúrája, és számtalan élt, és élő művésze előtt. Gazdag kultúránk bemutatására talán több év sem lenne elegendő, ezért műsorukkal csupán egy kis szegmensét érintették, főként a zenés műfajokból.

A zenés műsorszámok mintegy prológusaként a Himnuszt a Csemői Ladányi Mihály Általános Iskola 6. 7. és 8. osztályos tanulói adták elő. A diákokat felkészítette Szente Zsuzsanna tanárnő.

Kodály neve ismerősen cseng szinte az egész világon. Sokszor messzi tájakon vele azonosítják a magyarságot. A műsorban Berki Illés hegedűjátéka, valamint Bucsi Annamária és Kiss Zsolt előadása idézte meg Kodály Zoltán szellemiségét.

Magyarország legkorábbi néptáncai a középkorban kialakult körtáncok voltak. A magyar néptánc szabályozott egyéni és páros formái a 17. és 19. század között keletkeztek. Tájegységenként jól elkülönülő és megkülönböztető stílusok alakultak ki, melyek többnyire születésük helyéről kapták neveiket. Szojka Alexa és Majláth Árpád Somogyi ugrós táncokat, majd Kalocsai mars és lassú csárdást adtak elő.

A XX. század számtalan új művészeti irányt, új műfajokat teremtett. Erre reagáltak a zenés színházak is és megszületett a musical. A musicalről sokaknak Amerika és a Broadway jut az eszébe, de büszkén megjegyezhetjük, hogy a műfaj kialakulásában jelentős szerepet játszott a nagykanizsai Sigmund Romberg, azaz Rosenberg Zsigmond aki jó baráti kapcsolatot ápolt Kálmán Imrével és Lehár Ferenccel. S bár Amerikában született, de villámgyorsan gyökeret vert hazánkban is a musical műfaja. S nem csak gyökeret vert, hanem kiemelkedő alkotások is születtek! Padlás, Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról, Dzsungel könyve, Sztárcsinálók, Kőműves Kelemen, A játékkészítő, és még hosszan sorolhatnánk. Fajka Zsanett és Berki Illés részleteket adtak elő Dés László – Valahol Európában és Dés László–Geszti Péter–Grecsó Krisztián – Pál utcai fiúk című musicaljéből.

Idén nem csak a Himnusz keletkezésének 200. évfordulójára emlékezünk, hanem a talán legismertebb magyar költőnk, Petőfi Sándor születésének 200. évfordulójára is.

„Tüzesen süt le a nyári nap sugára Az ég tetejéről a juhászbojtárra.”

Ki ne ismerné a János vitézt, s annak kezdő sorait? Kacsóh Pongrácot is megihlette Petőfi elbeszélő költeménye, így született meg a közkedvelt daljáték olyan dalokkal, mint a Pásztordal, vagy az Egy rózsaszál. A János vitézből ismert dallamok csendültek fel Bucsi Annamária és Kiss Zsolt előadásában.

A gálaműsor fináléja és főszereplője az operett volt, amely különleges, egyedi, Magyarországra jellemző zenei világ. A Körszínház alapfeladatának tekinti, hogy ezt a hungaricumnak nevezett műfajt játssza és népszerűsítse. S habár az operett elmúlt több mint száz esztendős, nem látszik rajta. Él és virul, elandalít és kacagtat, romantikus és szemtelen. A társulat művészeinek tolmácsolásában Huszka Jenő és Kálmán Imre népszerű operett-dallamait hallhatta a közönség.

A gálaműsoron közreműködtek:

Bucsi Annamária, a Magyar Lovas Színház Komárom művésznője
Kiss Zsolt, Körszínház vezetője és a Magyar Lovas Színház Komárom művésze
Fajka Zsanett, a Körszínház előadóművésze
Szojka Alexa és Majláth Árpád, a Körszínház táncművészei
Berki Illés, a Magyar Állami Operaház gyermekkórusának és a Körszínház Ifjúsági stúdiójának tagja, Szent István Konzervatórium kis tehetsége,
A Csemői Ladányi Mihály Általános Iskola 6. 7. és 8. osztályos tanulói. Felkészítő pedagógus: Szente Zsuzsanna tanárnő.

tudósítónktól • Fotó: Farkas László