Bizonyítja ezt, hogy a jogállami normák tekintetében nem történt változás, csak annyi, hogy annak alkalmazását az Európai Bíróság állásfoglalásának függvényében határozták meg. Szakértők szerint ez az állásfoglalás, mármint az, hogy az EU alapelveivel nem ütközik a jogállamiság kérdéskörének elvárása a tagállamoktól, és az nem csak politikai célokat szolgál, bírósági döntéshez köti. A bírósági állásfoglalás akár évekbe is telhet, és a legtöbb szakvélemény szerint ez akár 2022-ig, a magyarországi parlamenti választások idejéig is elhúzódhat.
Az úgynevezett kompromisszumos megoldással elhárult a veszély a lengyel-magyar vétó tekintetében, és az ezernyolcszáz milliárdos Eurós pénzügyi csomag így elfogadható, amit a magyar-lengyel kormányzati vétó blokkolt volna.
 

Megjegyezzük, hogy mindkét fél megőrizhette arcát, azaz az Angela Merkel vezette német elnökség nyugodtan kijelentheti, hogy lebeszélte a lengyel és a magyar kormányt a vétóról, viszont a lengyel és a magyar kormányok is mondhatják a hazai közvéleményüknek, hogy győztek Brüsszelben.

Azt mindenki tudja, hogy Németországnak komoly gazdasági érdekei vannak az autógyártás tekintetében Magyarországon, gondoljunk csak a Mercedesre, az Audira, az Opelre, valamint a BMW-re. Nyilván ez a tény, mármint a német gazdasági érdekek kompromisszum felé vitték Angela Merkel német kancellárt is.
Tipikus EU-s döntés született tehát Brüsszelben, és minden résztvevő, akik korábban szemben álltak egymással, győztesnek mondhatja magát. Az Unió tagállamai, főleg a nettó befizetők, hirdethetik azt, hogy a jogállami kritériumok alkalmazási lehetősége a költségvetési pénzek odaítélésénél érvényben maradt, és ennek ellenére sikerült lebeszélni a vétóról a lengyel és a magyar kormányt.
A magyar ellenzék is kommentálta az ügyet, hogy Orbán Viktornak az utolsó fegyvere is csődöt mondott, azaz a vétó, mert többet már nem használhatja, legalább is jogállamisági ügyekben nem. A DK szerint Orbán Viktor hatalmas brüsszeli pofont kapott.
Egyébként Orbán Viktor magyar miniszterelnök nem hagyott fel kamaszosnak mondható viselkedésével, amikor a tárgyalások előtt úgy nyilatkozott, hogy a partraszállás előtt áll, másrészt pedig a tárgyalás helyszínét farkasveremnek nevezte.
Az európai tagállamok nekünk nem ellenségeink, hanem barátaink, akiknek a felzárkóztatási támogatására, valamint a koronavírus-járvány elleni küzdelem anyagi alapjainak megteremtésében alapvető szükségünk van.
Amikor e sorok íródnak, nem tudjuk még azt, hogy az Európai Tanács és az Európai Parlament jóvá hagyta-e az EU elnökségével kötött kompromisszumos megállapodást. Erre bizonyára sor kerül, mert a tagállamok kényszerhelyzetben vannak, azaz létszükségük van a támogatási és a költségvetési pénzekre.
Azt is tudhatjuk, hogy a német elnökség után a portugál elnökség következik majd. Portugáliának létkérdése az, hogy megkapja a helyreállítási támogatást, és a hétéves költségvetés időarányos részét, mert mint tudjuk, a déli államokat sújtotta leginkább a járvány, ahol megbénult a gazdaság, és nagymértékben visszaesett ezáltal a hazai össztermék, azaz a GDP.
Továbbvíve a gondolatot, belátható az, hogy a portugálok – kiszolgáltatott helyzetüknél fogva – elvtelenebb kompromisszumot kötöttek volna Lengyelország és Magyarország kormányával, hogy azok ne vétózzanak, mint az Angela Merkel vezette német elnökség.
Összefoglalva, az EU tehát a jövőben számon kérheti a jogállami normák betartását az adott államoktól a közösségi források felhasználása során, és ezzel az időnyerésre játszó kompromisszummal sem a lengyel kormány, sem a magyar kormány nem vétózott.
Emlékezzünk csak arra, hogy a hollandok a jogállami feltételrendszert már január elejétől alkalmazni kívánták, és ezért várható, hogy az EU gyorsított állásfoglalást kér majd a jogállamisági kritériumok alkalmazásának tekintetében az Európai Bíróságtól.
A többi már a mi dolgunk 2022-ben, a magyaroké, a parlamenti választások évében. 

ábrahám