„”Nem akarunk többet, csak ami jár. Nem vitatjuk el azok jogát, akik az új szeleknek hódoló szocialista televíziót nézik, de azon millióknak is joguk van a közszolgálati televízióhoz, akik képviseletében ma itt megjelentünk” – mondta a Szövetség a Nemzetért nevű polgári kör által szervezett tüntetésen, a Magyar Televízió Szabadság téri székháza előtt 2002. augusztus 30-án Orbán Viktor, a nagypolitika színpadára visszatérve a választási vereségét követő sokkjából. Kijelentette, hogy az ellenzékben lévő polgári oldalnak is jussa, hogy megszólalhasson a közszolgálati tévében, és „a velünk vitázók ne a gumibot nyelvén fogalmazzák meg ellenvéleményüket, s ne a kormányváltás után kiszabadult köztörvényes bűnözők legyenek a televíziók sztárjai”. Azt követelte, hogy a médiatörvény módosításával legyen egy bal- és egy jobboldali közszolgálati tévé, amelyek egyenrangúak. Medgyessy Péter akkori miniszterelnök azzal reagált: „Akinek saját tévére van szüksége, az vegyen magának egyet.”

És akkor még sejteni sem lehetett, mennyire ez történik. Az e heti címlapsztori járja körbe, hogy a volt szocialista kormányfő tanácsát megfogadva Orbán Viktor kormánya 720 milliárd forintot költött az MTVA felügyelte konglomerátumra, ami nem egyszerűen egy tévé: 7 csatorna, 6 rádió, több honlap és az MTI tartozik hozzá. És ez csak az anyahajó abban a NER-flottában, amelyben ott vannak a KESMA összehangolt mozgású naszádjai és a TV2 (ízlés)rombolója. És hogy mit kaptunk a mindig népszerű és rettentő sokba kerülő focivébén, Bajnokok Ligáján és Forma1-en kívül? A köztévék etalonjának számító BBC-vel összevetve, a Monty Python helyett Bagi-Nacsát, piacképes sikersorozatok helyett alacsony nézettségű műsorokat – amiken keresztül viszont ömölhetnek ki a milliárdok a megfelelő helyekre.

A műsorfolyamban hiába keressük a közmédiához méltó tárgyszerű beszámolókat például az Onkológiai Intézetben kialakult megalázó helyzetről, amiről a Gazdaság rovatban olvashatunk. Ugyanakkor írunk a Microsoft-botrányról a szoftvercégnek a washingtoni igazságügy-minisztériummal kötött vádalkuja kapcsán. A hazai bűncselekményt a tengerentúlon találták meg, hiszen Polt Péter afféle Sehallselát Dömötörként tavaly izomból elutasította a feljelentést.

Közben az egykor hírhamisítással megbukott vezérigazgató, Papp Dániel irányította MTVA különböző csatornáin ömlik a gátlástalan propaganda. Valahogy úgy, ahogy a 2016-os brit népszavazás idején a Brexit-pártiakból. Az ő politikai paprikajancsiként viselkedő vezérüknek, Boris Johnsonnak újdonsült miniszterelnökként feltett szándéka, hogy ha törik, ha szakad, kivezeti Nagy-Britanniát az EU-ból – elemzi Világ rovatunk, és kommentálja egyik véleményírónk. A Corvinus vezetői viszont a Magyarország rovat cikke alapján a Brit-szigeteknél messzebb tekintenek, s úgy vélik, kicsit Amerika költözik ide azzal, hogy alapítványi magánegyetem lesz az intézmény.

Kétszázmilliárd forintba kerül a Liget Budapest – von mérleget a HVG-nek adott interjújában Baán László, a projekt miniszteri biztosa. Aki a Szépművészeti Múzeum főigazgatójaként örömtelinek tartja, hogy az intézménye Orbán Viktor jóvoltából Van Dyck és Renoir egy-egy fő művét kapta meg, összesen 5,5 milliárd forint értékben. És látatlanban biztosak lehetünk abban, hogy jobb lesz azokon elmerengeni, mint a köztévé átlagos műsorán. Mivel végső soron mindkettő számláját mi álljuk adófizetőként: vegyünk inkább festményeket!”

Eddig a cikk. A mostani felvezető cikk múltidéző abban a tekintetben, hogy például a hatalomba visszatérő Orbán Viktor, mint volt ellenzéki, igen csak kifogástalanul fogalmazta meg azt, hogy mi várható el például egy közszolgálati országos tv-től. Szavai ma is időszerűek, csak hát a korábbi ifjú forradalmár, Orbán Viktor, most a hatalom birtokában ugyanazt a politikai taktikát alkalmazza a közszolgálatinak mondott – de teljesen az ő eszmei politikai irányítása alatt álló – MTVA felügyelte média konglomerátummal, amely ugyanazokkal a módszerekkel dolgozik, mint amiket valamikor a mostani miniszterelnökünk, Orbán Viktor kifogásolt. Jelesül nem ad helyet az ellenzéki véleményeknek, és a hatalom intézkedéseit megfellebbezhetetlenül a legkiválóbbnak állítja be. Sajnos ez a minta már leszivárgott a vidéki médiumokba is, hiszen például a közpénzen kiadott helyi önkormányzati hírek nem ad szót az ellenzéknek, csak folyamatosan papagáj módjára azt híreszteli, nemes egyszerűséggel, hogy hazudnak. Ez nem más, mint kirekesztés, melynek következményei hosszútávon beláthatatlanok, de valljuk be, az ilyen elveket kiszolgáló bértollnokok számára viszont jól fizető állás.

De hasonló jelenségeket tapasztalhatunk a világban is, hiszen Boris Johnson frissen megválasztott brit miniszterelnök eltökélten a Brexit híve annak ellenére, hogy a megállapodás nélküli távozás az Európai Unióból beláthatatlan gazdasági és politikai katasztrófákkal járhat mind Angliára, mind az EU-ra nézve.

Kim Dzsong Un észak-koreai diktátor viszont szorgalmasan lődözi az égbe a rakétáit, teheti, mert amerikai elnök „barátja”, Donald Trump amerikai elnök csak annyit mondott, hogy őt ez nem zavarja, hiszen ezek nem atomrakéták, és közép-hatótávolságúak. Salvini olasz belügyminiszter és miniszterelnök-helyettes – nem keresztényi módon – azzal fenyegetőzik, hogy német mentőhajókat fog lefoglalni, ha migránsokkal kikötnek olasz kikötőkben. Csak a tények kedvéért, a Földközi-tenger medencéje már több ezer észak-afrikai migráns temetője lett, férfiastól, asszonyostól, gyerekestől. Az ilyen populista, és nem keresztényi hozzáállás miatt.

Igen, egyre több veszélyes bohóc kapott bizalmat a világpolitikában, melynek következményei beláthatatlanok, hiszen ők képesek bármikor, bárhol – hatalmuk érdekében – romba dönteni a saját országukat, de még háborús konfliktust is kirobbantani.

Azt is megtudhattuk az elmúlt hetekben, hogy az Orbán Viktor által feltalált illiberálisnak mondott demokrácia tulajdonképpen kereszténydemokrácia. Legalább is ezt jelentette be Tusványoson, a harmincadik ilyen jellegű vitafórumon. Vita ugyan nem volt, de Orbán Viktor miniszterelnök maga is tréfásan megkérdezte, hogy képesek vagyunk-e mi, magyarok tízmilliónyian megváltoztatni a liberális Európát, melynek lélekszáma ma már ötszáz millió felett van.

Hozzátette, hogy ez álomnak tűnik, de azért én ébren vagyok.

Ha belegondolunk, nem biztos, hogy a magyar közvélemény elfogadná azt, hogy például a román miniszterelnök Békéscsabán hirdetne programot románjai részére, mint ahogyan ezt teszi immáron harmincadik alkalommal Orbán Viktor Romániában.

A világ, s benne hazánk is egyre messzebb kerül a II. Világháború utáni meghirdetett liberális világrendtől, melynek köszönhetően az európai kontinensen nem robbant ki háború az itt élő nemzetek között. De, hát úgy látszik, hogy új műsorhoz új férfiak kellenek, mint ahogy ezt a Csárdáskirálynő operettben annakidején megénekelték.

Azt viszont biztosra vehetjük, hogy az európai nemzetállamok túlzott önértékelése, és emiatt más nemzetek lenézése az Európai Unió végét jelentheti, a Brexitről és annak várható következményeiről nem is beszélve…

ábrahám