A minisztériumokban sajtóosztályok és sajtószóvivők egy képviseleti demokráciában elvileg azért vannak, hogy tájékoztassák a közvéleményt az ott folyó munkákról és döntésekről.

Ezzel szemben azt tapasztaljuk, hogy ezek a bizonyos minisztériumi sajtómunkatársak nem látják el megfelelően a feladatukat. Ennek fő oka az, hogy a hatalom maga is bizonytalan, és a kommunikációval kapcsolatos híreket az úgynevezett „központban” dolgozzák ki, és a kereskedelmi sajtó úgymond „váratlanul jött” kérdéseire nem tudnak válaszolni sem a munkatársak, sem a felelős vezetők, úgymint a miniszterek, államtitkárok és helyettes államtitkárok, ha a központi anyagban nincs meg a válasz az adott kérdésre. Ilyenkor jön a visszamutogatás a 2010. előtti időszakra, hogy a felmerült problémákért még az elmúlt szocialista vezetés a felelős, nem véve figyelembe azt, hogy a Fidesz is immár nyolcadik éve kormányoz. A másik szófordulat az, hogy nem a mi tisztünk a kérdésre válaszolni, azt másik minisztériumtól vagy egyenesen a párt szóvivőktől kell kérdezni.

Pedig komoly apparátus dolgozik a minisztériumokban főállásban a sajtóosztályokon. A Nemzetgazdasági Minisztérium nem ismert adatai nélkül a többi kilenc minisztériumnál 122 fő dolgozik. Az Emberi Erőforrások Minisztériumában 31, a Miniszterelnöki Kabinetirodában pedig 26 fő. Legkevesebben az Igazságügyi Minisztériumban, hárman dolgoznak a sajtóosztályon, valószínűleg a jogászoknak nincs olyan szüksége a sajtó munkatársaira, mint a többi minisztériumban. Meg a jogászok általában nem igazán nyilatkoznak, úgy hogy így nincs is mit mondaniuk a közvélemény számára!

A minisztériumi sajtóosztályok ma sokkal inkább sajtó elhárító szervezeti egységekként dolgoznak, és feladatuk úgymond nem a tájékoztatás, hanem a hírek eltitkolása. Kötcsén is tapasztalható volt a múlt héten, ahova a kereskedelmi sajtó munkatársait egyáltalán nem engedték be az úgynevezett polgári piknikre, és jóformán nem is szivárgott ki onnan semmi sem. A hangulat kicsit emlékeztetett az MDF 1994-es bukása előtti időkre, amikor az akkori párt képviselői sértődöttségből nem nyilatkoztak a sajtónak.

Mindamellett Rogán Antal a Kormányzati Kommunikációs Központ, értsd alatta propaganda minisztérium vezetője már úgy manipulálta a közvéleményt, hogy ősszel a Soros irányította civil szervezetek utcai harcokra készülnek.(Sic!) Hogy honnan van ez a hír, nem lehet tudni, de mindenesetre a civil szervezetek határozottan tiltakoztak, kifejezvén abbéli szándékukat, hogy ők semmiképpen sem akarnak utcai erőszakot, legfeljebb polgári engedetlenséget.

Szóval Kötcsén is kötötték a média ebet a karóhoz a Fidesz prominensei. Igen, a politikai néma leventék országa lettünk, de ha megszólalnak, abban sincs semmi jó, csak vádaskodás és szemrehányás.

Végezetül egy kis számtan.

Nagykőrös ma három bértollnok által írt „ingyenes” újságra ad ki évi ötvenmillió forintot az adófizetők pénzéből. Ez a pénz nagyjából megegyezik egy országos hatáskörű minisztérium média bérköltségével. Mondhatjuk tehát, hogy Nagykőrös városa csak helyben annyit költ a médiára, mint egy országos igazgatást végző minisztérium. Az persze már más kérdés, hogy ez a helyi média igazán komoly ügyekben hogy tájékoztat, hiszen csak pártpropaganda lapként működik, és folyamatosan besározza a helyi hatalommal nem egy véleményen lévőket.

Egy mondás jut az eszembe, mely így szól: a beszéd az emberi gondolatok eltitkolására való. Ezt átfordítva és kissé módosítva a Fidesz szempontjaira, a média a hatalom titkolózásának eszköze.

Kocinkó