Nemcsak elmúltam hatvan éves, hanem annak már másfélszeresén is túl vagyok. Így akár örülhetnék is annak, hogy a kormány a közös EU-beszerzésen kívül keletről is próbál oltóanyag vakcinákat beszerezni arra hivatkozva, hogy nincs idő várni az EU-beszerzésekre.
Van azért néhány dolog, ami a felhőtlen örömömet beárnyékolja. Az egyik például az, hogy a kormányzat folyamatosan a „biztonságos oltóanyag” kifejezést használja. És én sehol sem találtam azt, hogy „hatékony”.
Gondolom, hogy ez csak a kormányzat sietségének tudható be, de ha mégsem, akkor ez több, mint aggasztó. Tudom, hogy ez Európai Gyógyszer Ügynökség (EMA) által az eddig engedélyezett vakcina a Pfizeré és a Modernáé, melyek túl vannak már a klinikai harmadik ellenőrzési fázison, teszteredményeik alapján az is tudható, hogy azok hatékonysága kilencvenöt százalék.
Csak remélni tudom, hogy a kormány által a múlt hét végén nagy hangon bejelentett orosz Szputnyik vakcina, melyből összesen kétmillió darabot rendelt a magyar kormány, hasonló hatékonysággal rendelkezik, és minden korosztálynak beadható.
A keleti, így az orosz és a kínai vakcinák esetében is súlyos gond az, hogy az EMA azokat még nem engedélyezte, illetve az illető keleti cégek az engedélyeztetési kérelmüket be sem adták az Unió felé, sőt információk sem érhetők el a nyilvánosság számára ezekről a vakcinákról. Annyit lehetett hallani, hogy a kínai vakcinát hatvan éven felülieknek nem ajánlatos beadni.
Aztán van itt még egy jogi probléma is. Az EU kiállít a beoltottak számára egy úgynevezett oltási útlevelet, az – engedélyeztetés hiányában a keleti, azaz az orosz és a kínai vakcinákra – nem adható ki. Ezek a vakcinák csak nemzetállami vonatkozásban érvényesek jogilag, az országon kívüli kiutazás esetében már nem. Ezért vélhetőleg a nagy többség a Pfizer EMA által engedélyezett vakcinát választja.
Felmérések szerint az oltási hajlandóság az orosz vakcina vonatkozásában két százalék, a kínai esetében viszont már csak egy százalék.
És persze van még néhány olyan lényeges kérdés, amelyekre már az engedélyezett készítmények esetében ismerjük a választ. Ilyen például az, hogy milyen időtartamra szól a védettség. Az EU által engedélyezett vakcinák esetében ez egy évre tehető.
Az sem világos, hogy a vakcinák védettséget adnak-e a mutálódott, veszélyes vírusokra. Az engedélyezett vakcináknál ez állítólag fennáll, mármint a védettség.
Aztán az is kérdés, hogy egyáltalán lehet-e a védettség lejárta után ugyanazzal az oltóanyaggal még egyszer hatásos védettséget elérni.
Remélem, hogy mindezekre a kérdésekre az illetékes magyar szakhatóságok megnyugtató válaszokat fognak adni, és az elérhető lesz a nyilvánosság számára.
Arra már gondolni sem merek, hogy a keleti vakcinák behozatala politikai célú azzal a kicsengéssel, hogy: „Brüsszel a hibás!”
Bakonyiné Soós Magda