Most viszont változott a helyzet, egyrészt megszaporodtak a kínai beruházások, és pártunk és kormányunk sorra hozza azokat az intézkedéseket, amelyekkel megkönnyíti a harmadik országbeli, többek között távol-keleti vendégmunkások előtt a munkavállalást.

Hát sokat változott a helyzet 2015 óta. Most már a novembertől hatályba lépő törvény szerint sokkal könnyebbé válik a harmadik országbeli vendégmunkások foglalkoztatása Magyarországon.

A jogszabály szerint a harmadik országbeli vendégmunkások a munkavállalással akár kétéves tartózkodási engedélyhez is juthatnak Magyarországon. Az engedélyeket az Idegenrendészeti Hivatal, vagy Idegenrendészeti Hatóság állítja ki.

Hol vagyunk már a 2015-ös hirdetésektől, hiszen kiderült, hogy Magyarországon kevés a munkavállaló. A napokban a Magyar Közlönyben megjelent egy kormányrendelet, hogy az idegen munkavállalók gyorsabban juthassanak munkához Magyarországon.

Most már úgy tűnik el lehet venni a magyarok munkáját, hiszen a magyar munkavállalók nagy része külföldön vállal munkát magasabb bérért.

Az állami cél az idegen munkavállalók munkába jutásának felgyorsítása. A lakossági tiltakozások ellenére ma már két akkumulátorgyár is épül Debrecen mellett, amikor az ottani lakosok már egy ellen is tiltakoztak.

Tendencia az, hogy egyre több az akkumulátorgyártással kapcsolatos tevékenységet végző gyár magyarországi letelepedési engedély. Arról nem szól a fáma, hogy ezekben a gyárakban milyen arányban vállalhatnak munkát magyar munkavállalók.

Úgy hírlik, hogy a külföldi vállalkozások az idegen munkaerőt is hozzák magukkal Magyarországra. Tehát a magyar munkavállalók jelentős része nem jut munkához ezekben a gyárakban annak ellenére, hogy a magyar kormány támogatja ezen idegen gyárak Magyarországra települését.

Úgy hírlik a magyar állam változtatott magatartásán és kifejezetten ügyfélbarát magatartás, eljárás fogadja a vendégmunkásokat.

A 2015-ös hirdetésnek ma már nincs jelentősége, mert most a kínai beruházások megszaporodásával megnyílt a távol-keleti vendégmunkások előtt a munkalehetőség Magyarországon a kínai tulajdonú gyárakban.

A KSH adatai szerint már most is jól nyomon követhető, hogy folyamatosan növekszik a Magyarországra érkező, és ott elhelyezkedő külföldi munkavállalók száma.

Az is feltételezhető, és a jelek is azt mutatják, hogy ha a kínai akkumulátorgyárak megkezdik tevékenységüket, akkor még több idegen munkavállaló juthat ezekben a gyárakban munkához.

A munkaerő kölcsönzők szerint az idegen munkavállalók száma mintegy ezer fővel növekszik havonta. Ez elég szomorú tény ahhoz képest, amit 2015-ben még ez a kormány hirdetett.

A jelenleg érvényes jogszabályok szerint az ezekben a gyárakban elhelyezkedő munkások általában hosszú, általában kétéves itt tartózkodási engedélyekhez jutnak.

Orbán Viktor miniszterelnök által aláírt kormányrendelet szerint ez év szeptember elsejétől az Országos Idegenrendészeti Hatóságon belül létrehoznak egy új központi regionális igazgatóságot annak érdekében, hogy a nem magyar munkavállalókat szükség esetén elossza a munkalehetőségek között. Tehát nem igaz az a korábbi állásfoglalása a kormánynak, amit a bevezetőben idéztünk.

Ezt azzal magyarázzák, hogy nagyon kevés a magyar munkavállaló, és főleg a kínai gyárakban idegen, azaz nem magyar vendégmunkások dolgoznak Távol-Keletről.

Úgy tűnik tehát, hogy a kormánynak fontos lett az idegen tulajdonú gyárakban a külföldi munkavállalók léte. A KSH adatai szerint idén tavasszal már nyolcvanegyezer külföldi dolgozott Magyarországon. A korábbi évekhez képest a külföldi munkavállalók száma egy év alatt a duplájára nőtt. A munkavállalók utánpótlását Ázsia jelenti.

Magyarországon van már olyan autóipari cég, ahova már nem is vesznek fel magyar munkavállalót, hiszen az idegenek alacsonyabb bérért vállalják ugyanazt a munkát.

A magyar kormányzat azért tisztában van azzal a veszéllyel, hogy az itt működő idegen tulajdonú cégek esetleg harmadik országbeli munkavállalókra cserélik le a magyar munkavállalóikat az alacsonyabb bér miatt.

ábrahám