Nagykőröst csak annyiban érinti ez a díj, hogy az építész team tervét éppen itt Nagykőrösön valósították meg. És Nagykőrös adott az építkezéshez egy összefurkált, göcsörtös telket. Nagykőrös nem pályázott erre a díjra, mert nem is pályázhatott volna. Így sem oklevelet, még kevésbé díjat nem nyerhetett.
 

Ha pedig drón segítségével távlatból fényképeznénk le a piaccsarnokot és környékét, vagy csak egyszerűen körüljárnánk, bizony szégyellni való látványban lenne részünk! Hiszen az elmúlt 64 évben, amióta itt eszem a város kenyerét, nem emlékszem, hogy a csarnok környékén különös építkezés történt volna. Sehol egy polgári „kúria” vagy legalább egy díszesebb családi ház nem épült. Így a fényképeken jórészt lerobbant, háború előtti épületek lennének láthatók. Ez a környezet pedig nagyon lerontaná a valóban látványos, modern piaccsarnok képét.
 
Persze ezért a képért elsősorban a volt kommunista rendszert lehetne hibáztatni. De már a szocializmus „építése” 30 éve elmúlt, és azóta gyakorlatilag semmi látványos magánépítkezés nem történt Nagykőrösön. Kecskeméten a Jókai utca végén, a Budai kapu közelében laktunk, ma már nem lehet ráismerni erre a részre. De a 441-es út bekötő szakasza is teljesen megújult, szinte minden házat lebontottak, helyükön hatalmas raktárak, üzletek, üzemek sorakoznak. És akármerről is közelítjük meg a központot, az Izsáki út, Halasi út, Szegedi út, Békéscsabai út felől, akkor is ugyanezt látjuk. Nagykőrösön legfeljebb a „szocreál” épülettömböket említhetjük meg, mint ami a Ceglédi út két oldalán, a Kecskeméti út elején épült. Ezen kívül a Tormási kis épületeket, végül a Gyopár utcai és a Bárány utcai lakótömböket említhetjük. Magánerőből vállalatok, üzemek szinte sehol nem épültek városunkban. A valamikori Konzervgyár és kapcsolt részei szétfolyt. Szinte fillérekért kótyavetyélték el. Egy modern gépsor ládákba csomagolva állt még az első eladáskor az udvaron, ami többe került, mint amiért az egész gyárat ezzel a gépsorral együtt eladták! Két külföldi cég maradt végül, ami a 3200-as létszámból összesen talán ha száz embert foglalkoztat. A ládagyár, tejüzem, Trakisz, a Szolnoki úti gépüzem is eltűntek és semmi nincs helyette. Nagykőrös egy alvóváros lett, Kecskemét, Cegléd sőt Budapest alvóvárosa. Mindezért elsősorban nem a lakosság a felelős, hanem a rendszerváltás utáni városvezetések.
 

A tíz éve regnáló Fidesz sem tud felmutatni sokat. Ami segítséget az államtól kapott a város az csak a csatornahálózat kiépítésének segítésére, a térkövezésekre és a központ díszítésére lett elegendő. Ez pedig, ha szép is a főtér és környéke, meg a forgalmasabb járdákon nem töri nyakát az arra járó, egy holt befektetés, ami anyagi hasznot nem hoz a városnak, még kevésbé segíti a lakosság anyagi gyarapodását.

Baky Miklós