Rögtön tegyük hozzá, ez a folyamat már az orosz–ukrán háború előtt is elkezdődött, de nyilván a háború erősíteni fogja ezeket a negatív gazdasági folyamatokat.

Ukrajna ugyanis a háború – az orosz brutális katonai intervenció – miatt képtelen elvégezni azokat a mezőgazdasági munkákat, ami arra irányulna, hogy a tőle megszokott gabona- és kukoricamennyiséget learathassa és exportálhassa.

Közgazdászok szerint élelmiszerhiány is várható emiatt, hiszen a világ egyik legnagyobb gabonaexportőre, Ukrajna esett ki a világpiacról az orosz agresszió miatt.

Orbán Viktor, aki korábban Putyin szövetségesének tartotta magát, most kétségbeesésében, hogy Putyin lelepleződött a háborús agressziója miatt az egész világ előtt, a Nyugat felé, azaz az Európai Unió felé orientálódik, és pénzért könyörög Ursula von der Leyennél.

Ma már nemhogy csak a támogatási, illetve újjáépítési pénzt kéri, sőt követeli az Európai Uniótól, hanem még a korábban elutasított alacsony kamatozású hitelre is igényt tart. Mindezt úgy kéri, hogy az Ukrajnából menekültekre hivatkozik, akik már több mint félmillióan léptek be hazánk földjére. Nagyrészük menekül tovább Európa boldogabbik felére, és nem kíván Magyarországon maradni. Kimondhatjuk, nem ennek a menekültáradatnak az ellátása miatt van bajban az ország, és persze Orbán kormánya, hanem az elmúlt évek igen csak felelőtlen gazdaságpolitikája miatt.

Április 3-án parlamenti választások lesznek, és ennek még végeredményét sem várta meg Orbán Viktor miniszterelnök, annyira szüksége van a pénzre.

Emlékezzünk csak, korábban a nyugdíjasok kapták meg a tizenharmadik havi nyugdíjukat, és nyugdíjemelésben is részesültek az inflációra hivatkozva, továbbá a gyermeket nevelő családoknak visszafizették a személyi jövedelemadójukat. Ez nagy érvágás volt a költségvetésre, és az elmúlt két évben tízezermilliárdos hiányt és államadósságot csinált az Orbán Viktor miniszterelnök és Varga Mihály pénzügyminiszter alkotta duó. Summa summárom, idén két hónap alatt ezerötszázmilliárdot osztottak szét: tehát üres az államkassza.

Orbán Viktor még ez év elején Putyinnal tárgyalt Moszkvában orosz vasúti hitelekről, de nem múlt el egy hónap, és már Brüsszelben könyörög pénzért. No, ezt hívják száznyolcvan fokos fordulatnak a politikában, melyet Orbán Viktor a nagyközönség számára csak stratégiai türelemnek és éleslátásnak nevez.

A helyzet kezd hasonlítani Magyarország vonatkozásában a 2008-as pénzügyi válsághoz, csakhogy most itt nem a világválság gyűrűzött be, hanem a pénzszórás váltotta ki a válságot.

Már régóta beszélnek a szakemberek arról, hogy minél előbb be kellene vezetni a magyar eurót, hogy az eurózóna védelme alatt tudjon fejlődni hazánk.

Nem kell a Magyar Nemzeti Banknak a forint–euró árfolyamnyereségre játszania, és abból milliárdos haszonra szert tennie, mely jövedelmet az MNB által alapított alapítványokba juttatnak el, azt hirdetvén, hogy így elveszíti az közpénz jellegét.

A forint vészesen meggyengült, és olvashattuk az újságokban, hogy egy euró már négyszáz forintba került. A Magyar Nemzeti Bank kamatemelése csak kicsit javított az árfolyamon, de ezt nem lehet a végtelenségig csinálni.

Orbán Viktor mondta nem olyan régen, hogy nyugati vitorlával, de keleti széllel hajózunk. Abba kellene hagyni ezt az úgynevezett keleti nyitást, mert most Putyin révén az orosz nagyhatalmi politika lelepleződött. Szakértők mondták régebben, hogy hazánk kompország, hol nyugaton köt ki, hol keleten.

Április 3-án, a választások alkalmával dönteni kellene arról, hogy végleg hol kössünk ki, és ez egyértelmű: Nyugaton!

Így tudjuk megvédeni országunkat a hintapolitikától, ami erkölcsileg lejárat bennünket, mert nem lehet száznyolcvan fokos fordulatokkal szlalomozni Kelet és Nyugat között.

ábrahám