A legtöbb válasz erre úgy szólt, mármint mi a vallása, felekezete? – nem nyilatkozom. Ilyen vallás, mármint, hogy nem nyilatkozom, tudtommal nem létezik, de ezt a kérdést kár is volt feltenni a népszámlálás során, hiszen a válasz nyilvánvalóan csak a fenti lehetett.

Persze ilyen vallás nincs, hogy nem nyilatkozom, de hát ez várható is volt, mármint a válasz, mert, hogy ki milyen vallású, felekezetű, ez az illető magánügye.

A nem nyilatkozom választ remélem, a népszámlálás végső összesítése után nem fogják önálló felekezetté minősíteni. Azaz, nem fogja megkapni a hivatalos egyházi státuszt. Hasonlóan Iványi Gábor egyházához, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösséghez (MET), amely a mai napig csak technikai számmal rendelkezik, és nem minősül vallásnak.

Lehet, hogy azért, mert Iványi Gábor tagja volt az első szabadon választott parlamentnek SZDSZ-es képviselőként? A mai világban itt, Magyarországon az SZDSZ, mint rendszerváltó párt titokszóvá vált. Az SZDSZ rövidítés egyébként a Szabad Demokraták Szövetségét jelenti, amely rendszerváltó párt már nem is létezik, de a gyűlölet iránta a mai hatalom részéről még megvan.

Valószínűleg ez onnan eredhet, hogy a Fidesz is annakidején liberális pártként indult, de ma a liberális szó is szitokszónak számít a hatalom részéről.

Úgy gondolom, hogy a jelenlegi hatalom fel akarja mérni azt, hogy a válaszadók melyik vallást részesítik előnyben, azaz melyik vallás van többségben ebben az országban. Ha ez kiderül, akkor nem kell mást tennie a hatalomnak, mint a legtöbb igen választ kapó egyházat kiemelten kell támogatnia, mert ezzel komoly népszerűséget lehet elérni a lakosság körében.

A népszámlálás során tehát a jelenlegi hatalom olyan dolgokra is kíváncsi, ami túlságosan is magánügynek számít, és ezért a válaszadók nem is nyilatkoznak.

Egy népszámlálást egy demokráciában nem szabad arra használni, hogy a hatalom vallási ügyekben megkapja arra a kérdésre a választ, hogy melyik vallási közösség a leginkább preferált a válaszadók részéről ebben az országban.

Már a francia forradalom annakidején külön választotta a világi hatalmat az egyházitól, de valahogy a XX. és a XXI. században a hatalmat még mindig élénken érdekli az, hogy melyik vallási felekezet a legerősebb. Erre minden alkalmat felhasznál, többek között a mostani népszámlálást is.

Egy demokráciában a hatalomnak úgy kell kormányoznia és irányítania, hogy az az emberek javát szolgálja. Külön kell választani ettől az egyházak ügyeit, mert azok önálló fejezetek egy demokratikus állam keretében.

Így egy népszámláláskor nem illik feltenni olyan kérdéseket, hogy mi a vallása, felekezete. Ezt a kérdéskört a legtöbb válaszadó magánügyének tekinti, melyre érdemben nem válaszol, hanem csak annyit tesz a feltett kérdésre, hogy nem válaszol, illetve nem nyilatkozik.

Szerintem a gondolkodó emberek ezt a választ adják, és magam részéről kíváncsian várom azt, hogy a népszámlálás érdemi kiértékelését követően hogyan viszonyul a hatalom a nem válaszolok, nem nyilatkozom válaszadásra. 

ábrahám