Gwendoline Delbos-Corfield EP-képviselőasszony azt találta nyilatkozni, melyet később pontosított, hogy szerinte a magyar hatóságok és titkosszolgálatok szivárogtatnak az oroszoknak.
Senki nem gondolta azt egyébként naivul, hogy a képviselőasszony dossziéjában majd ott lapulnak a szigorúan titkos operatív felderítés aktái.
A képviselőasszony nem tudta bizonyítani szigorúan titkos dokumentumokkal, hogy valóban kiszivárogtatás történt Oroszország felé, de az ő állítása abból fakad, hogy a hírszerzési ügyekben járatlan laikusként nem látja a finom különbségeket arra vonatkozóan, hogy az orosz szakszolgálatok beszerveztek-e valakit, vagy az illető szervezet magától tálcán kínálja a lehetőséget az oroszoknak, hogy azok államtitkokhoz jussanak. A magyar fél ugyanis ezt tette.
A Szijjártó Péter vezette külügyminisztériumnak nem igazán okozott problémát, hisz láthatólag nem borzolta fel a kedélyeket az ügy.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hekkerei lehetővé tették az oroszoknak, hogy a magyar diplomáciai kar teljes levelezéséhez hozzájussanak. A bajt csak tetézte az, hogy így a NATO-partnerek gépeibe is bejuthattak az orosz hekkerek.
Kimondhatjuk tehát, hogy az orosz fél súlyos államtitkokhoz juthatott. Ráadásul az oroszoknak nem kellett azzal fáradozniuk, hogy beszervezzenek bárkit a magyar fél részéről.
A magyar külügy gépein így gyakorlatilag ingyen gombnyomásra ömlött az operatív információ, amit nagyra becsülhettek az oroszok, akik éppen invázióra készülnek Ukrajnával szemben.
Szóval kimondhatjuk, nem árulásról van szó, hanem gondatlanságról, mely lehetővé tette, hogy az oroszok a magyar diplomáciai levelezésbe hekkerek útján bejuthassanak. Megállapíthatjuk, hogy a hírszerzés világában egetverő naivitás az, hogy a magyar kibervédelem gyakorlatilag nem működik.
Tudomásul kell vennünk, hogy nemcsak a magyar információkat kínáljuk tálcán az oroszoknak, hanem a NATO-partnerek féltve őrzött titkait is.
Nagy a felelősségünk nekünk, magyaroknak, mert ha mi nem védjük titkos adatainkat, akkor bizony az oroszok a NATO-partnerekhez is eljutnak.
Ezt nem kívánhatja senki sem, pláne nem úgy, hogy a NATO szövetségi rendszernek mi is tagjai vagyunk. Komoly titkokról van szó, mint például olyanokról, hogy milyen konspiratív körülmények között találkozhatott a magyar fél az orosz követség, egyébként fedett katonai hírszerzőjével.
Sajnos itt arról van szó, hogy az oroszoknak senkit sem kellett beszervezniük, hiszen a magyar fél szinte tálcán kínálja a lehetőséget az oroszoknak, hogy azok államtitkokhoz jussanak.
Nincs itt árulóról szó, csak megengedhetetlen lazaságról, mely révén lehetővé tettük az oroszoknak, hogy a magyar diplomáciai kar teljes levelezését Moszkvától Vlagyivosztokig lehessen az oroszoknak olvasgatni, s tegyük hozzá, ingyen.
Az orosz fél magyar közreműködéssel – mely nem tudatos – operatív előnyökhöz és súlyos államtitkokhoz jut.
Felvetődhet a kérdés, hogy minek ott árulót keresni, ahol a szövetségesek, értsd alatta a magyarokat, ilyen lazán és felelőtlenül viselkednek? Ez nem jellemző a hírszerzés világára, ami természetesen megengedhetetlen.
ábrahám
