Tudomásunk szerint semmiféle építkezés nem folyik a Karmelita kolostornál, ezért nem lehet azt kordonnal elzárni, annál is inkább nem, mert egy demokráciában az ott lakó miniszterelnököt kordonnal a néptől nem lehet elválasztani.

A kormányfőtől, vagy a hozzá látogató kormánytagoktól egy demokráciában az újságírók kérdezni szoktak, és így a kordon felállítása jogellenesen akadályozza az újságírói kérdések feltevését.

Hadházy Ákos a kordon felállítását jogellenesnek tartotta, és ezért kordonbontásba kezdett, melyet a hatalom törvénytelennek ítélt meg. Ugyanis: „A rendőri intézkedés célja a lebontott kerítés eredeti állapotba történő visszaállítása törvényes volt a közbiztonság megóvása érdekében.” – ezt így mondta ki a bíróság, hogy a kordont jogszerűen helyezték ki.

A kormány a kordon felállítását az érvényes törvényre hivatkozva, a helyszínen folyó építkezéssel, másrészt a kormányfő munkahelyének védelmével indokolta. Nos, a bíróság még egy 2020-as ügyben kimondta, hogy jogellenes a kordon felállítása, és sérti a demokrácia törvényeit, mert egy demokráciában a véleménynyilvánításhoz fűződő jog az, hogy az újságírók kérdezhetik a miniszterelnököt, vagy a hozzá érkező politikusokat. A kordon viszont akadályozza ezt. Most meg a bíróság kimondta, amit a fentiekben már idéztünk, azaz a kordont jogszerűen helyezték ki.

A bíróságok persze nincsenek könnyű helyzetben, hiszen azok esetről esetre döntenek. Egészen más megítélés alá esik az a helyzet, amikor a kordon néhány újságíró munkáját akadályozza, vagy az a helyzet, amikor a demonstrálóktól védik az épületet. Vagyis ezek szerint még a jogszerűtlenül kihelyezett kordon önkényes lebontása is lehet törvénysértő, avagy egy jogszerűen emelt kordont is lehet jogellenesen védelmezni.

A fő kérdés tehát az politikailag, hogy egy jogállamban egyáltalán van-e helyük a politikusokat és a polgárokat elválasztó kordonnak. Azt gondolom nem! Hiszen egy jogállamban a szólásszabadság értelmében bárki megkérdezhet egy politikust, pláne egy újságíró.

Ám nemrégiben egy nyilvánosságra került bírói végzés szerint a rendőrök jogszerűen alkalmazhatnak testi kényszert egy kordon lebontása kapcsán. Ezt a közbiztonság megóvása érdekében mondta ki a bíróság, és így közvetve azt is kimondta, hogy hiába élünk demokráciában, a kordont jogszerűen helyezték ki, amely elválasztja a politikusokat a néptől. Ez egy jogállamban így nem állja meg a helyét, hiába hivatkoznak a közbiztonságra.

Annakidején, még emlékszünk rá, a magyar parlament előtt Orbán Viktor villáskulccsal bontotta a kordont – igaz, akkor még nem volt miniszterelnök.

Azóta nem élünk új politikai rendszerben, csak a kordonbontóból, Orbán Viktorból miniszterelnök lett, és már nem nézi jó szemmel az általa vezetett hatalom a kordonbontást.

Ma Magyarországon kordont kizárólag építkezéseken szoktak felállítani abból a célból, hogy az építkezés területére illetéktelenek ne hatoljanak be, és így a kordonnal esetleges balesetektől óvják meg az oda behatolni akarókat. Az építkezésnél emelt kordon minden esetben jogszerű, mert balesetet előz meg.

Annak ellenére, hogy demokráciában kordont nem szokás állítani, a felállított kordon lebontása a jelenlegi hatalom által mégis törvénytelennek minősül.

A demokrácia azért demokrácia, hogy a demokráciában dolgozó politikusok közvetlenül érintkezhessenek a néppel, a nép között éljenek, mivel őket hivatottak képviselni és szolgálni, ezért nem szokás kordonnal elválasztani őket egymástól.

A kordon tehát nem a demokrácia sajátja, mert ott a kordonnak nincs létjogosultsága.

ábrahám