Ezért csaknem egy éve csökken a keresetek értéke, amit még a miniszterelnök is elismert. Ő a jövőben él, és azt mondta, hogy e téren gyors javulás történik majd.

A statisztika szerint Budapesten három százalék alatt van a munkanélküliség, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy csak annak nincs állása, aki nem talált a végzettségének megfelelőt.

Másrészt van egy másik tendencia is, a képzettebbek, a nyelvet beszélők távoznak a magyar munkaerőpiacról, és a távozók helyét nehéz betölteni, mert az újonnan jelentkezők gyakran kevesebbet tudnak, viszont ugyanazt a bért követelik, mint a távozók.

Az tudvalevő, hogy a távozók, akik a magyar munkaerőpiacot hagyják el, idegennyelvet beszélnek, és igen képzettek. Ennélfogva anyagi számításukat megtalálják a kiélezett nyugat-európai munkaerőpiacon is. De, hát ők vannak kevesebben.

Akik itt maradnak, ebben az országban, azok nem beszélnek idegennyelvet, és csaknem egy éve csökken kereseteik értéke.

A magyar gazdaság sajnos nincs olyan helyzetben, hogy a képzett munkaerőt, mely képzettséget európai színvonalon értjük, megfizesse.

Bár a főváros munkaerőpiacából nem lehet kiindulni, az mégis spontán módon érzékelteti az ország foglalkoztatási problémáit.

Mindezekből következik, hogy Budapesten, ahol az ország lakosságának egyötöde él, sokkal jobb a munkahely kínálat, mint vidéken. A budapesti lehetőségekből ezért nem lehet kiindulni, hiszen vidéken sokkal rosszabb a helyzet.

Vidéken nyolc és kilenc százalék közötti munkanélküliséget regisztrált a Központi Statisztikai Hivatal az év közepén. Viszont az is igaz, hogy az ország nyugati részén, Győr-Moson-Sopron megyében csupán egy százalékos a munkanélküliség annak ellenére, hogy az ausztriai álláshelyek vonzása is megnyilvánul ott. Ezért, aki teheti, és úgy véli, hogy anyagilag jobban jár, Ausztriába ingázik. A tizenöt és hetvennégy év közötti népességhez viszonyítva a foglalkoztatási ráta hatvanöt százalék körül van.

Igaz, hogy ezt az adatot a majd hetvenezer közmunkás is felfelé kerekíti a foglalkoztatási adatok tekintetében. Tőlünk nyugatabbra őket a szociális foglalkoztatás kategóriájába szokták sorolni, hiszen, ha ez így történne hazánkban is, akkor 4,3 százalékos lenne a munkanélküliségi ráta, nem pedig 3,9 százalék.

Sajátos módon a KSH a hazai foglalkoztatás körébe vonja azokat is, akik külföldön találtak munkát és állást, bár lakásuk és háztartásuk Magyarországon van.

Elgondolkodtató az a tény, hogy ennek a csoportnak a lélekszáma a százezer főt meghaladja.

A statisztikai hivatal mindenáron szépíteni kívánja a foglalkoztatási adatokat, és így igaz az a mondás, amely nem hivatalosan él a köztudatban, hogy kis hazugság, nagy hazugság, statisztika.

A KSH adatai értelemszerűen nem tartalmazzák azokat, akik külföldön vállalnak munkát, és ott fizetnek adót, valamint társadalombiztosítási járulékot is.

A szakértők szerint ez a létszám a félmillió főt is meghaladja, és ők nyelveket beszélnek, versenyképes szaktudásuk van, és ami szintén nem közömbös, mobilizálhatók. Ez egy óriási tömeg, amely nagyon hiányzik országunkban.

Magyarországon a kamarák és a tanácsadók felméréseiben, valamint a megkérdezett cégvezetők tekintetében, évek óta a képzett munkaerő hiányát tekintik a növekedés elsőszámú akadályának.

Megállapítható, hogy a képzett munkaerő, főleg a nyugati határ mentén külföldre megy dolgozni, mert ott jobb kereseti viszonyok vannak.

Ha valaki külföldre megy dolgozni az azt jelenti, hogy őt ott jobban megfizetik, és ez a fizetés jóval magasabb, mint a hazai, ugyanazért a munkáért. A megélhetés kemény dolog, és nem politikai elhatározás kérdése.

A dunántúliak éppen ezért – megélhetési okokból – főleg Ausztriában vállalnak munkát.

Magyarországon, ahol vágtató infláció van manapság, értelemszerűen elértéktelenednek a fizetések, hiszen ugyanazért a bérért kevesebb árut és szolgáltatást kapunk. Ha azt akarják az ország vezetői, hogy gazdaságunk jobban teljesítsen, akkor ezt a folyamatot meg kell állítani, és megfelelő fizetést kell adni a munkavállalóknak.

Ma már nagyon hiányzik az a munkaerő, amely külföldön vállal munkát, hogy az ország meg tudja tartani ezt a munkaerőt, versenyképesebb fizetést kellene nekik adni.

ábrahám