booked.net

Hírdetés

Ön kitől és mit kérdezne?

2017. oktober 3., kedd 11:00

Sorozatunk azzal az utópisztikus helyzettel játszik el gondolatban, hogy mi lenne akkor, ha hazánkban lennének olyan napok, amikor fizikai képtelenség lenne hazudni. Ebben a helyzetben kitől és mit kérdeznénk?

Újabb önmagukért beszélő facebookos kommentek a felújított térrel kapcsolatban:

-    „Azt tudtuk-e hogy Nagykőrös belvárosának felújított részére nem szabad kutyát bevinni? Nemcsak a fűre, a térkövezett részre sem. Nem csak a képen látható részre hanem az egyetem előtti térre sem... Nem tudom felfogni, hogy dolgozó ember létemre bemegyek feleségemmel és kiskutyámmal a belvárosba és ilyen attrocitásnak vagyok kitéve... Vannak komolyabb bajok is Kőrösön...
Bocsánat; elfelejtettem egy fontos részletet megemlíteni: a kutyus akivel kizavartak minket a térről egy nagyon veszélyes és hatalmas méretű törpetacskó...”
-    „Na, majd a hátára veszi az ember a kutyáját, még átgyalogol a főtéren. Azt még megértem, hogy a fűre ne rohangáljon kutya, de sem gyerekek, sem felnőttek viszont ne is kerékpározzanak, görkorizzanak itt. Minden ez csak nem élni való hely. Nem hogy nem állatbarát, de nem is ember barát. Remélem azokat is kitiltják, akik szemetelnek. Mert az ember lényegesen több szemetet hagy maga után, mint egy kutya.”
-    „Nincs határa a pofátlanságnak? Nem a mi pénzünkből van? Rendeltetése az, hogy használjuk. A kutyusok is! Bele sem merek gondolni mi lesz a madarakkal. De fogadni merek, hogy aki rongálni fogja a köztulajdont azt nem zavarják el. Oda sem mernek menni”
-    „Ez vicc. Még hogy nem mehet be kutya. Az ember a legnagyobb pusztító és rongáló lény. Azok akik összefirkálják megrongálják szétverik a köztereket nem kutyák. Akkor minek csinálták az egész cécót. Ja és ezt megbeszélték a kóbor kutyákkal is meg az ég madaraival hogy oda bizony nem piszkíthatnak. Nevetséges.”
-    „Ez van sajnos ez Nagykőrös.”

A kommenteket olvasva most rendhagyó módon nem a város vezetőinek teszem fel a kérdésemet, hanem Soós Sándorné külsős bizottsági tagnak. A Helyi Önkormányzatok Napján előadott rím nélküli „csasztuskájával” többünkben azt az érzést keltette, hogy visszamentünk az időben az ’50-es évekbe, az úgynevezett „átkosba”. A demokratikus intézményrendszer megalakításának és működtetésének méltatása helyett miért éreztük azt, hogy Ön ezt az ünnepi megemlékezést fideszes taggyűléssé degradálta? Véleményem szerint mondanivalója Fideszes kortes beszédet tárt elénk, melyben kizárólag a helyi városvezetést méltatta… Ön beszédében kitért a kritikát megfogalmazókra is, akiket meglehetősen negatív színben tüntetett fel, holott a demokráciának egyik lényegi különbsége a diktatúrával szemben, hogy a vélemény szabad! Akkor most Önnek mi a véleménye azokról az adófizető nagykőrösi polgárokról, akik a fenti kommenteket írták? Ők vajon miért nem látják olyan csodálatosnak a városvezetést, mint Ön? Ráadásul igen akadozva sikerült felolvasnia az „ünnepi” gondolatokat… Furcsa dolog ez egy pedagógustól! Esetleg az lehetett az oka, hogy nem Ön írta a szöveget és későn kapta meg, vagyis nem maradt idő a felkészülésre?

Ritkán jelentkezik egy nap telefonon, interneten keresztül annyi ex kolléga, mint ahányan megkerestek szeptember 28-án a délutáni és az esti órákban. Mindennek oka Dr. Nyíkos Sára aznapi, könnyek közti vallomása a saját lelkiismeretéről. Előre bocsátom, hogy amennyiben Főjegyző Asszony gyászol (a fekete ruha miatt gondolok erre), akkor fogadja őszinte részvétem! Ugyanakkor úgy gondolom, hogy ha egy szakmai kérdés kapcsán annyira kiborul, hogy sírva fakad a testületi ülésen, akkor talán célszerűbb lenne betegszabadságra mennie. Többek között erre a könnyes felszólalásra irányultak a telefonok is. Sokan megemlítették, hogy annakidején, amikor a hivatalban dolgoztak, nekik is megvoltak a magánéleti problémáik, tragédiáik… S ezzel kapcsolatban fogalmazták meg kérdéseiket: Főjegyző Asszony! Ön minden esetben úgy bánt, úgy kommunikált a kollégáival, ahogyan Önt a szülei arra tanították? Ugyanis Ön hozta szóba a lelkiismeretével kapcsolatban a neveltetését! Ha visszagondol arra a rengeteg kollégára, aki elment a hivatalból, minden esetben úgy járt el velük, mint felelős vezető, hogy bele tudott nézni a lelkiismeretébe?

És Ön kitől és mit kérdezne?
/Folytatás következik/

K.Zs.B.T.

Kapcsolódó hírek

Programajánló

Hírdetés

Minden jog fenntarva