Úgy tűnik, hogy ehhez a gyakorlathoz az ország, de még a világ is szép lassan hozzászokik, hozzáromlik…
De itt van a Hegymenet című könyv ügye. A könyvkiadó felkért huszonnyolc megbízható szaktudású szerzőt, hogy elemezze Magyarország jelenlegi helyzetét, és persze lehetséges jövőjét. A tudományos elemzések megszülettek, és az elemzőkre sem lehet rásütni azt, hogy valamiféle politikai elkötelezettségük lenne.
A Magyar Tudományos Akadémia egyik vezetője azonban jelezte, hogy „politikai szempontból jó lenne”, ha a kötet mégsem jelenne meg.
Hát igen, lassan harminc éve ilyen világban élünk!
Mert mindenkiben ott van a beépített cenzor, és így fentről nem is kell leszólni, mert nagyjából mindenki tudja, hogy meddig mehet el. Régen is volt ilyen, mármint cenzúra, a rendszerváltás előtt, amikor „politikai szempontból” vizsgáltak egy könyvet, de még ott is viszonylag ritkán szóltak le, hogy az adott kézirat mégis csak maradjon inkább a fiókban.
Végül is a Hegymenet című könyv megjelent a jezsuiták segítségével, és még a heccmédia sem mert beleszólni „politikai szempontok alapján” a kiadás letiltásába. De az ember mégis csak fél szívvel tud örülni, hogy a kötet megjelent, és az ember szorít a majd ötszáz éves jezsuita rendnek, hogy később politikailag nem lesz-e baja ebből?
Bakonyiné Soós Magda
