Ezzel zárul a karácsonyi ünnepkör és kezdődik a farsangi időszak. Az ünnep liturgiában használatos elnevezése a görög Epiphania Domini, azaz Urunk megjelenése, a magyar vízkereszt elnevezés a víz megszentelésének szertartásából származik.

Vízkereszt vagy háromkirályok napja az egyik legrégibb egyházi ünnep, a 4. századig ezen a napon ünnepelték Jézus születésnapját és az évkezdetet is. Ekkor emlékezik meg az egyház a napkeleti bölcsekről és Jézusnak a Jordán vizében történt megkeresztelkedéséről. Ez utóbbi emlékére kezdetben a keleti egyház - a középkortól a nyugati egyház is -, e napon vizet szentel. A szentelt víznek mágikus ereje, gyógyító, gonosz űző, rontást megelőző szerepe volt. E napon nemcsak vizet, hanem tömjént, krétát, sőt egyes helyeken sót is szenteltek. A víz és tömjén szenteléséből alakult ki a házszentelés (koleda, koledálás), amelyre már Mátyás idejéből van emlékünk. Ekkor a helybéli plébános meglátogatja híveit, megáldja a ház népét és a jószágot, majd az ajtók szemöldökfájára krétával felírja a G-M-B (Gáspár, Menyhért, Boldizsár) betűket és az évszámot.

Vízkereszt napján szokásban volt a szentelmények hazavitele is, a szenteltvíznek gyógyító hatást tulajdonítottak, mindenféle betegségre használták. Hintettek belőle a bölcsőre, a menyasszony koszorújára, a halott koporsójára. Nagy szerepe volt az ember- és állatgyógyításban is. Borogatták a fejfájóst, itatták vele a beteget. Szenteltvízzel itatták meg az állatokat is, hogy ne legyenek az év folyamán betegek, vagy magukra locsolták, betegségek és rontás ellen. Egyes helyeken a ház földjét is meglocsolták, hogy áldás legyen a házon. A következő januárig üvegben vagy nagy korsóban tartották, ami megmaradt a következő vízkeresztre, azt a kútba öntötték, hogy vize meg ne romoljon. A vízkereszti népszokásokból mára jobbára csak annyi maradt meg, hogy ekkor szedjük le a karácsonyfát. (forrás: www.mult-kor.hu)

A Szent Kereszt Katolikus Általános Iskola és Óvoda Gábor Áron tagiskolájában - Vízkereszt alkalmából január 10-én - ezt a régi szép hagyományt elevenítette fel Hernádi László esperes-plébános atya. Megszentelte iskolánk tantermeit, és a Jóisten áldását kérte az iskola valamennyi tanulójára, dolgozójára. Azt is elárulta, hogy a GMB betűket csak a néphagyomány tartja a háromkirályok kezdőbetűinek (Gáspár, Menyhért, Boldizsár). Eredetileg CMB volt a három betű, mégpedig a „Christus Mansionem Benedicat” kifejezés rövidítéseként, melynek jelentése: Krisztus áldja meg e hajlékot.

Ezt kívánjuk iskolánkon kívül kis községünk minden otthonára. Jó érzés tudni, hogy ezt az igen szép hagyományt falusi iskolánkban ápolják.

/Fotó: Facebook - Szent Kereszt Katolikus Általános Iskola és Óvoda Gábor Áron tagiskolája/

Dávid Krisztina
Legyünk Kocsér Jó Gazdái