Tudjuk nagyon jól a magyar történelemből, hogy a pedagógusok sohasem jártak élen abban, hogy megváltoztassák a közrendet és közfelfogást. Mindig is a hatalom kiszolgálói voltak, de ez most másképp alakult.

Valami van a háttérben, és ez az oktatással függ össze. Azt lehet tudni a médiából, hogy egyre kevesebben választják a tanári pályát, és hogy hiány van pedagógusokból, főleg a reáltantárgyat tanítókból.

Ez nagyon nagy baj, mert a reáltárgyakat humán érdeklődésű pedagógus alig, vagy csak nehezen tudja tanítani, legtöbbször azonban egyáltalán nem vállalkoznak erre az érintettek.

Általános tapasztalat az, hogy a reáltantárgyakat tanító pedagógusok száma vészesen fogyatkozik, és ez összefügg azzal, hogy mai világunkban a közfelfogás nem tartja fontosnak a szakmaiságot. Ez óriási hiba, melynek következményei a jövő tekintetében beláthatatlanok.

A média már megírta, hogy egyre kisebb a reáltárgyak, azaz a matematika és a fizika tantárgy iránti érdeklődés a tanulóifjúság körében, de ezt a pályát egyre kevesebben választják a leendő pedagógusok is.

Ez összefügg azzal, hogy mai társadalmunkban a szaktudás leértékelődött, és csökken az érdeklődés iránta.

Ezek a gondolatok jutnak az ember eszébe az új tanév kezdetén, ami azt jelenti, hogy óriási probléma előtt áll az oktatás intézményrendszere.

A pedagógusok nagyon elégedetlenek, hiszen a státusztörvényt, azaz a pedagógusok jogállását a kormányzat titokban tartotta, és csak a tanév kezdés előtt egy nappal hozták nyilvánosságra a Magyar Közlönyben.

Ez azt mutatja, hogy az a bizalom, ami a kormányzat részéről korábban a pedagógustársadalom iránt megvolt, mára igencsak megkopott.

Persze kimondhatjuk, hogy ez kölcsönös, hisz a pedagógusok sincsenek megelégedve a kormányzat intézkedéseivel.

A tanévnyitó napján a Kossuth téren próbatüntetést tartottak a tanárok, melyet szeptember 15-én akarnak tartani. Ez a demonstráció a Kossuth téren lesz, ugyanott, ahol a nyilvános tanévnyitót rendezték.

Nagy az elégedetlenség a szülők részéről is, hiszen az iskolákban egyre jobban érzékelhető a pedagógushiány.

A követelések között szerepel például egy új Nemzeti Alaptanterv kiírása, az iskolai sztrájk korlátozásának eltörlése, és ami a költségvetést is érinti, a pedagógusok azonnali ötven százalékos béremelése.

Gulyás Gergely miniszter egy évvel ezelőtt azt fogalmazta meg a Vodafone hatszázhatvan milliárd forintos állami felvásárlására utalva, hogy ennek a cégnek a bevételeiből a pedagógusok bérét is lehet majd emelni a következő években.

A legfrissebb pénzügyi beszámolókból viszont az derül ki, hogy ötvenegy milliárdos mínusszal zárta a 2022-23-as üzleti évet a kormányzat.

Úgy tűnik, ezek után, hogy a Vodafone megvásárlása hatszázhatvan milliárdos összegért irreális. Ez nem magyarázható azzal, hogy a szóbeszéd szerint a kormányzat tudni akarja, hogy a polgárok mit beszélnek egymás között telefonon.

Persze a propaganda tombol, és a felújított Jedlik Ányos Gimnáziumban, amely huszonkét és fél milliárd forintba került, a gimnázium falaira Orbán Viktortól származó idézetek kerültek.

Ez hasonlít a személyi kultusz időszakában tomboló gyakorlathoz.

Szeptember elsején több mint egymillió iskolás és óvodás kezdte meg a 2023/24-es tanévet.

A kormány múlt hét csütörtökön tartotta meg Győrben a nemzeti tanévnyitót a Révai Miklós Gimnáziumban. Erről a média alig tudott tudósítani, mert azt titokban tartották, és csak a kormányközeli média kapott információt az eseményről.

Az új tanév úgy tűnik ismét döcögősen indul, hiszen a kormányzat másképpen nyitja meg a tanévet, mint a tanításban érdekeltek.

ábrahám