HH: Mielőtt a sportra térnénk, mesélj egy kicsit magadról. Nagykőrösi vagy?

Tisch Sebestyén: Nem. Komáromban születtem, de kisgyermek korom óta Nagykőrösön élek a családommal. Nevelő apukám vállalkozó, anyukám pedig mentálhigiénés munkatárs és life coach. A Hétszínvirág óvodába, majd a Nagykőrösi II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolába jártam. Most gimnazista vagyok a Nagykőrösi Arany János Református Gimnázium, Technikum és Kollégiumban, ahol rendészeti szakon tanulok.

HH: Magyarországon viszonylag rövid múlttal rendelkező csapatsportot űzöl. Hogy „találtál rá” a rugbyre?

Tisch Sebestyén: Mindig is szerettem csapatsportban játszani, így mindenképpen azt szerettem volna, ha társaságban lehetek, főleg olyan személyekkel akikkel jól érzem magam. Eleinte kung-fuztam és kosaraztam, de a kosárlabdában nem igazán találtam meg magam. Majd egyszer a legjobb barátom kihívott egy rugby edzésre, hogy nézzem meg, mennyire jó sport és kérte, hogy próbáljam ki! Egyből megfogott maga a csapat, az Edzőm hozzáállása a csapathoz és a sporthoz, maga a sport pedig teljesen magával ragadott!

HH: Mióta rugbyzel?

Tisch Sebestyén: Már 6. éve lesz, hogy az életem része ez a sport. Otthon érzem magam benne teljesen, a csapatot tiszta szívemből szeretem, az edzőmnek, Tóth Dánielnek pedig millió dolgot köszönhetek! Mindig segített ott ahol tudott, és bármiről legyen szó, Ő meghallgatott, támogatott és bíztatott, és soha sem engedte, hogy feladjam! Nagyon hálás vagyok ezért neki, és a csapatomnak is!

HH: Mi a cél? Mit szeretnél elérni?

Tisch Sebestyén: Nagyon nagy álmom, hogy egyszer egy világszinten ismert és elismert csapatban játszhassak! De már annak is örülnék, ha ott lehetnék a meccsükön! Mindent megteszek ezért! Az eddigi legjobb eredményeim között a következőket tartom számon: Az első 2019.09.29-én a régi csapatommal u14-ben 1.helyen végeztünk a bajnokságon. Majd tavaly nyáron Lengyelországban a magyar u18-as válogatottal 3.helyen végeztünk az Európa bajnokságon. Idén pedig májusban a magyar u18-as válogatottal részt vettünk Franciaországban a Gymnasiadén, ahol 2. helyen végeztünk.

HH: A sok edzés mellett nyilván nincs sok szabadidőd. Azért van mégis valami hobbid a sport mellett?

Tisch Sebestyén: Igen, van. Méghozzá a kutyaoktatás/képzés. Imádom az állatok társaságát és nyugodtságát! A jövőben szeretném ezt is komolyabbra fordítani. Nagyon érdekel a kutyás rendőri pálya, és jelen pillanatban úgy gondolom, hogy ezen az úton is szeretnék haladni majd. Nagy álmom, hogy egyszer saját kutyaiskolát nyithassak!

K.Zs.B.T.