Az írónő főiskola mellett kezdett el dolgozni a MALÉV-nél, ahol 18 évet töltött és ahol sugárhajtással gyűjtötte a tapasztalatokat. 15 évet röpködött a levegőben légi utaskísérőként, s folytatott szociológiai esettanulmányt a különböző nemzetekkel, viselkedés kultúrákkal való találkozása során. Sokan úgy gondolják a stewardess munkája a légi pincérkedésről szól, ám ő úgy definiálta: A légi utaskísérő a mosolyba zárt biztonság. Évekig volt krízismenedzser, beleásta magát a repülésvédelem, repülésbiztonság témájába, emellett újságíróként is dolgozott. A GYES alatt kezdett el írni, férje bíztatására született meg a Légikisasszonyok-trilógia. Férje történelem iránt érdeklődő jogász, Szent Korona-kutató, aki katona sírok feltárásában is részt vett Oroszországban. Tapasztalatairól otthon is beszámolt, ez felkeltette felesége érdeklődését a történelem iránt, ekkor került fókuszba nála Trianon, a kitelepítés, népirtás, háború, holokauszt. Porlik, mint a szikla regényében sorsfordító történelmi eseményeket mesél el egy több generációs család életén keresztül. A holokauszt témával két regényében is foglalkozik, s megihlette a méltatlanul mellőzött Ocskay László százados élete is, aki a legtöbb zsidó üldözöttet megmentők egyike. Élettörténete kapcsán jutott el a családkutatás fontosságához, ahhoz hogy megismerjük több generáción át családunk történetét, ezáltal megértsük az életünkben lévő elakadások, sikertelenségek okát. Felmenőink feldolgozatlan traumáit, félelmeit sejtszinten örököljük, magunkban hordozzuk, s már-már önbüntető programként működtetjük.
Bauer Barbara Etyeken él, ahol összehívta az időseket, s egy éven át meséltette őket, majd az elmondottakat a Fekete rózsa című regényébe öntve, emberi sorsok fonalából szőve megírták együtt a több nemzetiségű település történetét.
Elmesélte, egyszer Szabadkígyósra hívták író-olvasó találkozóra, majd utána a résztvevőket körbevezették a kígyósi Wenckheim kastélyban. Ott derült ki, hogy Jókai Mór Wenckheim Antal József grófról mintázta az Egy magyar nábob főszereplőjét. Valóságban azonban a grófnak lánya volt, akit Krisztinának hívtak, s korán árvaságra jutott. A család valós történetét Lánczi Ildikó idegenvezető osztotta meg a vendégekkel, és mint később kiderült, Barbarát azért hívták a találkozóra, mert bíztak abban, hogy felkelti érdeklődését a család története. Így születet meg A leggazdagabb árva című könyv, melynek elkészültéhez a Békés megyeiek rengeteg anyaggal szolgáltak.
Az írónő kulisszatitkokat is megosztott a hallgatósággal, kiemelte, hogy a sok kutatómunka munka mellett rengeteget interjúzik idős emberekkel, a beszélgetések mélyen megérintik, és időnként megviselik a hallott történetek.
A Porlik, mint a szikla regénye megírásához két diplomásként a pék szakmát is kitanulta, s ezt nagyobb értéknek tartja, mint a PR diplomáját. Mint mondta, az embernek azzal kell foglalkoznia, amivel alkotni, teremteni tud. És ez nem papírfüggő! Megjegyezte, a szakmunkásképzőben 16-an jártak az osztályba, ebből 15 embernek volt diplomája.
Könyvei témáját széles körből meríti, napjainkhoz közelítő műve a Most élsz, melyet Máté Péter élete ihletett. Karácsonyra jelenik meg a Messziről jött fiú, mely egy Székelyföldről induló, Etyekre érkező mély szegénységben élő család történetét tárja az olvasó elé. A fiú – kinek neve nem hangzik el a történetben – Magyarország egyik legbefolyásosabb, leggazdagabb embere lett. Demján Sándornak hívták.
Ez a könyv is érdekesnek, tanulságosnak ígérkezik, mint ahogy több kötete is az.
Az írónő megjegyezte, egy 300 oldalas könyvet egyvégtében 9 óra alatt el lehet olvasni.
Bauer Barbara könyveit érdemes kézbe venni, az olvasással lehet lassan, kényelmesen is haladni, bár lehet, hogy a lebilincselő történet úgy magával ragadja az embert, hogy egy szuszra a végére akar jutni.
Balla Kriszta
