A kormány ugyanis korábban azt állította, ha ő üzemeltetné az Otthont, akkor nem lettek volna korábban olyan súlyos problémák. Nem lett volna a rengeteg covidos beteg és halott. De az eredetileg felvetett kérdésre persze nem válaszolt, hogy vajon találnának-e az Otthon üzemeltetésére havi 160 ezer forintért (nettó 106 ezerért) dolgozókat, mivel ez volt a legsúlyosabb probléma az Otthonban. Az évekkel ezelőtt beharangozott 72% valóban soknak tűnik, de ebből idáig csak 22 % valósult meg, majd idén novemberben kapnak 30 %-ot és 2022. januárjában – éppen a választások előtt – pedig még újabb 20 %-ot. Ezzel azonban még 2022-ben sem fogják elérni a nemzetgazdasági átlagot, sőt annak jelenlegi mértékét sem. És nem tudni, addigra a rohanó infláció ebből mennyit fog levenni.

A két éve beígért, és azóta folyton hangoztatott 72 % azt jelenti, hogy egy akkor 120 ezer bruttót kapó szakdolgozónak 2022-re mindössze 145 ezer forint lesz a havi nettó fizetése. Az emelés azonban nagyon leértékelődik, ha az idén megugrott inflációt is számításba vesszük, hiszen például a zöldségfélék 17 %-kal, a gyümölcsök 46 %-kal, de a hentesáruk, pékáruk, tejtermékek is jelentősen drágultak. Éppen azok a termékek, amelyeket a legalacsonyabb fizetésből élők, az egészségügyiek, a nyugdíjasok vásárolnak. Így éppen ők érzik meg legjobban a pénz értékének romlását. A kormány már évek óta 2,8 % inflációval számol, igaz 1-2 %-ot év végén néha korrigál rajta, de ez a tényleges inflációtól még így is messze elmarad.

Valószínű az egész kormány látja ezeket a problémákat. Gulyás miniszter úr például a múltkor elszólta magát, mondván: az egészségügyi dolgozóknak a koronavírus miatti többletmunkájukért beígért bruttó 500 ezer forintos juttatás legtöbbjük esetében a havi bruttó fizetésük dupláját is meghaladja.
Az egészségügyi szakdolgozók, az ápolók, asszisztensek túlnyomó része középiskolai végzettséggel rendelkezik, így nettó bérük jelenleg 145-155 ezer forint. Vannak azonban az egészségügyben dolgozók közt, és nem kevesen, akik még ennél is kevesebbet keresnek. Ilyenek például a beteghordók. Az ő kezdő nettó bérük 124, illetve 141 ezer forint. Sőt a szociális otthonokban, idősotthonokban dolgozók még tőlük is kevesebbet keresnek, mivel ők nem az egészségügyi bértáblához tartoznak, hanem a mindenkori minimálbér alapján kapják a fizetésüket. Az ő nettó havi keresetük alig éri el a 107 ezer forintot.

Ha pedig az idősebb ápolókat, asszisztenseket nézzük, akkor kiderül, jelenleg 49 éves munkaviszony után mindössze nettó 158 ezer forintos fizetést kaphatnak. A főiskolai végzettségű szakápolók 49 évi munka után érik csak el a nettó 231 ezer forintot. Igaz a fenti alapfizetésekhez bérpótlékok is járulhatnak, mint az ágy melletti, a délutáni, az éjszakai pótlék. Ezek azonban csak 10-16 ezer forinttal tudják megemelni a fizetésüket. Sajnos a valóságos helyzethez azt is figyelembe kellene vennünk, hogy az állam azzal is tovább zsigereli az ápolókat, asszisztenseket, hogy a kelleténél sokkal kevesebb dolgozónak kell ellátnia a nehéz munkát. Ugyanis míg Magyarországon ezer lakosra alig több mint hat ápoló jut, addig Németországban 12, Svájcban pedig 16 fő végzi el ugyanazt a munkát!

A Központi Statisztikai Hivatal országos kereseti átlagai sajnos felsőbb utasításra (?) nem mutatják a valóságot. Nem számítják bele ugyanis az országos átlagba sem a közfoglalkoztatottakat, sem a részmunkidősöket, sőt az igen nagy létszámot kitevő, öt főnél kevesebbet foglalkoztató kisvállalkozások dolgozóinak keresetét sem. Így az országos nettó átlag 2020 január-májusi havi átlagbér meghaladta a 259 ezer forintot. Ettől bizony messze elmarad a 49 évet lehúzott felsőbb iskolát is végzett szakápolók bére – és akkor hol van a többség fizetése!

Baky Miklós