Rajzolás közben minden lényegest megtanultunk az országról, amit máig nem felejtettem el. Vagyis nagyon jó oktatási módszer volt! Persze ennyi év után változtak a dolgok, a franciák már nem 55, az olaszok nem 53 millióan vannak. A lengyelek meg majdnem megduplázódtak, csak mi nem jutottunk egyről kettőre. Ha nem lett volna a „Ratkó korszak” mára nyolc millió magyar se élne hazánkban! Ez a magyar mentalitás talán egészen a Mohácsi vészig nyúlhat vissza. A magyar állami függetlenség innentől kezdve egészen 1920-ig nem állt helyre, vagyis majdnem 400 évig voltunk idegen elnyomás alatt. Nemcsak a kultúrában, de az iparban, kereskedelemben is lemaradtunk a Nyugathoz viszonyítva. Ezt a lemaradást máig nem tudtuk behozni. Bár Mária Terézia 1777-ben, hosszú uralkodása végén a „Ratio educationis” bevezetésével megkövetelt bizonyos elemi műveltséget mindenki számára, de például nem engedte meg, hogy magyar nyelvű egyetemi oktatás indulhasson hazánkban (Eszterházy Károly egri érsek tervét, egyetem létrehozására nem engedélyezte Mária Terézia. Úgy gondolta elég a németek részére Budán megnyitott egyetem is Magyarországon!)

Nekem jó volt találkozni a fentiek miatt a vizsgált országok lakosság számával, és az egyéb adatokkal. Az egyik amerikai egyetem gyűjtötte össze néhány ország koronavírussal kapcsolatos adatait. A számadatok 2019. április 19-én délelőttre vonatkoznak. A magyar adat viszont április 28-ra vonatkozik, és a lakosságnál figyelembe vettem, hogy több mint 600 ezer magyar honfitársunk kényszerült elhagyni hazáját. Én hozzátettem még két számított adatot is: a negyedik számoszlop azt fejezi ki, hogy a fertőzöttekhez viszonyítva hány százalék halt meg. Ezen adat szerint sajnos a legrosszabb országok között szerepelünk. Bár a magyar közölt adatok nem fedik a teljes valóságot, ezt a legfelsőbb vezetők is elismerték már. Szerintem az utolsó oszlop az érdekesebb: egymillió ember közül hol hányan haltak meg a vírus következtében?

Baky Miklós