De ugyan mikor használjuk a közbeszédben valakire az uraság szót? Például mondunk ilyesmit: Szíjjártó Péter gödi uraság bejelentette, sikerült 17 000 darab lélegeztetőgépet beszereznünk? – (Igaz marha drágán – és elég lett volna 8-900 darab is!) Az uraság szót az értelmező szótár szerint többek között „földesúr, földbirtokos” értelemben használták legalább 100 évvel ezelőtt. Akkor is inkább más értelemben, például „urasági birtok” formában. A telex.hu megírta, hogy a kormányfő „nem először használja az asszonyság kifejezést: Vera Jourovát nevezte így korábban, amikor a cseh politikus azt mondta, hogy Orbán «beteg demokráciát épít«.” Mikor is használta? Akkor, amikor lenézően, lekicsinylően beszélt Vera Jourováról, amiért kritizálni merészelte az ő illiberális rendszerét!! Nagyon is jól ismeri Orbán Viktor a szó értelmét, tehát nem véletlenül használta!
Barát Erzsébet nyelvész szerint „a kormány évek óta használ kirekesztő gesztusokat a nőkkel szemben. Az asszonyság idősebb, egyszerű asszony jelentésben működik akkor, amikor a beszélő idegenséget, vagy fölényt kíván érzékeltetni.” Maga a „kisújszállási” se állja meg a helyét. A tudósnő gyermekkorát töltötte Kisújszálláson, az érettségiig. Életének 25 évét az Egyesült Államokbeli Pennsylvaniai egyetemen töltötte professzorként és kutatóként. Felnőttként sosem élt Kisújszálláson. Vagyis az „egy kisújszállási asszonyság” olyan, mintha egy férfira azt mondanánk, „egy felcsúti pasas”.
De ki is ez a szinte hetek alatt világhírűvé vált tudós?
Karikó Katalin Szegeden végezte az egyetemet „Népköztársasági Ösztöndíjas” volt, majd az egyetemen maradt oktató és kutatóként. A 80-as években egy kevesek által értett jelenséget tanulmányozott, a messenger vagy hírvivő RNS (mRNS) szerepét vizsgálta. A géneket alkotó DNS-szakaszoktól az mRNS-ek viszik el a hírt, hogy milyen fehérjéket készítsen a sejt valamilyen vírus elpusztítására. Sajnos az egyetem vezetői nem ismerték fel kutatásainak lényegét, és 1985-ben, éppen 30-ik születésnapján kapta meg elbocsájtó levelét tőlük. Európában három országban is próbálkozott, ahol mRNS kutatás folyt, de ösztöndíj nélkül sehol se alkalmazták. A tudósnő azonban nem adta fel. Meg volt győződve kutatási területének jelentőségéről. (Egyetemista koromban egyik professzorunk mondta: „Okos az, aki többet tud, mint amennyit tanult”. Kissé talán értetlenül néztünk, mire meg is magyarázta, az okos a tanult ismereteiből és más tapasztalataiból olyan új összefüggéseket tud felismerni, amire mi halandók nem vagyunk képesek. Ezért ismerte fel Karikó Katalin vizsgálatai jelentőségét!) Végül az Egyesült Államokbeli Philadelphia egyik egyetemén kapott kutatási lehetőséget. Majd innen is elküldték, így jutott Philadephia másik egyetemére a Pensilvaniai Egyetemre, ahol 25 évig dolgozott tanárként és kutatóként.
Nem volt könnyű az 1980-as években külföldre menni. Különösen úgy nem, hogy kinn is akart maradni. De nem ismert akadályokat. Férjével és kislányával összesen 200 dollár költőpénzt kaptak. Ezzel az útiköltségen kívül nem sokra mentek volna. Eladták autójukat, feketén átváltották dollárra és a kislányuk macijába varrták bele az árát, a 900 dollárt. Így tudtak kijutni.
Az mRNS tulajdonságairól, működéséről, nagytömegű előállításáról gyakorlatilag semmit sem tudtak a tudósok. Több évtizedes munkával mindent neki és segítőinek, munkatársainak kellett kikísérleteznie. A tudós világ azonban még mindig nem ismerte fel kutatásai jelentőségét. Ezzel egyetemi főnökei is egyet értettek. Megmondták neki, vagy abbahagyja az mRNS kutatását, vagy lefokozzák, elveszik magas tanszéki pozícióját és fizetését is csökkentik. Szörnyű helyzetbe jutott. Éppen ekkor állapították meg, hogy rákos, két műtét elé kellett állnia. Közben férje se volt mellette. A zöld kártyájuk meghosszabbítása miatt haza kellett utaznia és fél évig késleltették a hatóságaink a visszautazását. A megalázó lefokozás ellenére a tudósnő mégis úgy döntött, marad az egyetemen, mégha a mellette dolgozó technikusoknak is magasabb a fizetése, mint az övé lett. 1997-ben azután egy fénymásoló használatáért folytatott veszekedés alkalmával ismerkedett meg D. Weissmann kutatóval, akivel kibékülve a következő években leküzdötték az mRNS előtt álló utolsó akadályokat és 2005-ben benyújtották szabadalmukat, amelyben a gyógyászatban is alkalmazhatóként írták le az mRNS-t. Sajnos ezután se történt semmi. Hiába keresett számtalan befektetőt az általuk vizsgált nukleinsav gyógyszerként való felhasználására, még mindig senkit sem érdekelt.
Végül 2013-ban talált egy német céget, amelynek török bevándorló vezetője alapította meg kis vállalatát a BioNTech céget, amellyel mRNS-üket rákellenes immunterápiára kívánták felhasználni. A kis cég Karikó Katalint alelnökévé választotta, és pár év múlva a Pfizer óriáscéggel szövetkezve influenza elleni vakcina előállításába kezdtek. Ezután kérte a magyar tudósnő az egyetemet, hogy állítsák vissza korábbi egyetemi státusát, de csak kinevették. Akkor is nevettek, amikor a felmondását bejelentette, és hogy a BioNTech céghez megy. Azt mondták, a BioNTech-nek még weboldala sincs. „Jelenleg már van honlapjuk, és a következő években a cég több tízmilliárd dollárt fog keresni”. Állítja most a sok elutasításon és megaláztatáson átesett tudósnő.
Bár a covid19 vírus előtt még sohasem került gyógyászati alkalmazásra mRNS alapú vakcina, most amikor szükség lett rá szószerint néhány nap alatt elő tudtak állni a gyógyító molekulával. Karikó Katalin több évtizedes kitartó, küzdelmes munkája most hozta meg jutalmát. Most az egész világon hősként ünneplik, R. Dawkins evolúcióbiológus követeli: „Adjanak Nobel díjat ennek a nőnek”, és ezzel a Nobel-díjakat odaítélő Karolinska intézet kutatója is egyet ért.
Baky Miklós