Aki viszont személyesen magyarként átélte az elmúlt kilencven nap kormányzati döntéseit, és a karantént, melyet fegyelmezetten végrehajtott, akkor azt tapasztalhatta, hogy Orbán Viktor kormányfő nem igazán igényelte még rövidtávon sem a konszenzuson, a megegyezésen alapuló szakmai és demokratikus jogrendet, hanem inkább tovább növelte a magyar demokrácia deficitjét.

Mindeközben mi, szenvedő alanyai ennek az ámokfutásnak, átélhettük a rendeleti kormányzás öndicsérő tündöklését, és persze csendes bukását is. A demokratikus alapelvek közül három sérült súlyosan: az információáramlás szabadsága, az orvosszakmai demokrácia igényünk, valamint az európai és a nemzeti törvényalkotás arányossági elve.

E három elvnek a sérelme bizony emberéleteket követelt, és óriási nemzetgazdasági kárt okozott, melynek hatását az elkövetkezendő hónapokban fogjuk érezni. Már pedig Magyarországon, mely tagja az Európai Uniónak, ott minimum politikailag elvárható egy vészhelyzet, jelen esetben a járvány szakszerű és nem ötletszerű kezelése, és ezzel párhuzamosan a demokrácia elveinek tiszteletben tartása.

Emlékezzünk, jóval az első járványhullám félidején túl, s rengeteg szakmai hiba elkövetése után, a Palkovics László által szervezett konferencia világította meg a valós helyzetet, és hozott némi fordulatot a kormányzati munkában.
Az is kiderült, hogy a járvánnyal kapcsolatos, s annak érdemi kezeléséhez szükséges adatok, mintha fekete lyukba hullottak volna, és úgy raktározta el őket az operatív törzs, hogy érdemi döntéseihez nem, vagy csak minimálisan használta fel. Ennek a titkolózásnak, és a szakmai demokrácia hiányának lett az a következménye, hogy rengeteg olyan intézkedés született, melyeket a járvány nem igényelt volna.

Ilyen volt például a harminchatezer kórházi ágy úgymond szabaddá tétele egyik napról a másikra, miközben a súlyos, nem koronavírusos betegeket – orvosszakmai alapelveket megsértve – eltávolítottak a kórházakból. Az nem járványkezelés, ha az így bekövetkezett halálos áldozatok száma vélhetőleg meghaladja a koronavírusban elhunytak számát.

Külön történet a kiemelt kockázatú szociális otthonok ügyének kezelése. A szociális otthonok vezetői eleinte nem kaptak érdemi információt a járványhelyzetről, annak kockázatáról, így például a kórházból visszakerült betegek koronavírus fertőzöttségéről sem. De nemcsak az intézményeket vezetők nem kaptak ilyen információt, de még a fenntartó önkormányzatok sem.

Pedig világjárvány, pandémia idején kifejezetten tilos és törvénysértő az érdemi információk eltitkolása, vagy azok megszerzésének tudatos akadályozása. Így kerülhettek vírusfertőzött emberek a szociális otthonokba, melyek aztán a járvány gócpontjául szolgálhattak.

Nem katonákat kellett volna a kórházakba küldeni, és fegyverrel őket az utcán sétáltatni, hanem érdemi információkkal kellett volna ellátni a fenntartó önkormányzatokat, és a fokozottan veszélyeztetett szociális otthonok vezetőit.

A hatalmi politika egyedül a budapesti önkormányzathoz tartozó Pesti úti szociális otthont vette vizsgálat alá, és ellenőriztette többször is. Mindezek azt igazolják, hogy Karácsony Gergelyt, Budapest főpolgármesterét akarta a hatalmi politika az egész országra kiterjedően bűnbakként beállítani.

Azt is beláthatjuk, hogy a jelenlegi hatalmi politika hiúsága nem engedte a súlyos hibák beismerését, és persze dübörgött a már-már nevetséges sikerpropaganda a tekintetben, hogy Orbán Viktor miniszterelnök egyedül volt képes a járványt megfékezni.

Feltűnő, hogy az úgynevezett operatív törzsben is folyamatosan két magasrangú rendőr mutatkozott a nyilvánosság előtt, melyből az következik, hogy Orbán Viktor miniszterelnök vonzódik az egyenruhások iránt, akik pisztolytáskával az oldalukon járnak, és tőlük várja még az orvosszakmai megoldást is a járvánnyal kapcsolatban.

Hírek érkeztek arról is, hogy majd a belügyminiszter, Pintér Sándor, aki szintén rendőr, fogja majd átszervezni a járvány első hulláma után az egészségügyet, miközben Kásler Miklós emberi erőforrások minisztere a kórházigazgató orvosokra hárította a krónikus kórházi ágyak kiürítését, azt állítva, hogy megszegték a hippokráteszi orvosi esküjüket, és ő sohasem adott utasítást a kórházi ágyak hatvan százalékának kiürítésére. Ennek következtében végre elindult az orvosoktól egy erős szakmai információs áramlás a nyilvánosság felé, ami sokkal őszintébb, és megnyugtatóbb, valamint bizalom helyreállítóbb volt, mint az operatív törzs operett diktatúrát idéző, egyenruhás, agyon cenzúrázott, tv-nyilvánosságú tájékoztatása.

Összegezve, a rendeleti kormányzás bukásának oka alapvetően az információk titkolása, és a kompetens szervezetek döntési helyzetbe hozásának elmulasztása volt. Mindezek erősen közrejátszottak az igen késedelmes és ellentmondásos intézkedésekben, és a felesleges pénzpazarlásban, mely számos koronavírusos beteg, idős ember értelmetlen halálát okozta.

Bakonyiné Soós Magda