Nagyon szép helyen, igazán kellemes környezetben, a csodálatosan felújított, most általános iskolának otthont adó Kohner-kúria árnyat adó diófái körül mutathattuk be gyermekkorunk, szüleink, nagyszüleink kedves játékait.

Járvás Lacinak és édesapámnak, Palya Jánosnak hála, még bővült is a kollekciónk a Kocséri Betyártalálkozó óta, így már összesen 16 féle módon tehették próbára ügyességüket nálunk a kicsik és a nagyok. Tették is ezt örömmel, ki bátran, ki bátortalanabbul, de a végén mi úgy láttuk, hogy mindenki jól szórakozott!

„A hagyományt nem ápolni kell, hisz nem beteg. Nem őrizni kell, mert nem rab. Hagyományaink csak akkor maradhatnak meg, ha megéljük őket!” – Sebő Ferenc Kossuth-díjas népzenekutató gondolatai tökéletesen tükrözik azt az érzést, amit átéltünk, megéltünk aznap.

Alaposan elfáradtunk, de nagyszerű élményekkel és sok-sok önfeledt mosollyal gazdagodva tértünk haza Szászberekről…

Kasza Csabáné
Legyünk Kocsér Jó Gazdái